Minden közösségnek vannak szabályai. Az
izraelita közösségekben jól meghatározott előírások voltak. Az Egyháznak is,
mivel egy közösséget alkot, vannak szabályai. Ezt az evangéliumi részletet a
„testvéri feddésnek” is nevezik.
Jézus világosan kifejezte, hogy a
közösségnek fontos szerepe van, mert ott, ahol az Ő nevében összegyűlnek és
imádkoznak, Ő is jelen van. (Mt 18, 20) A közösségben mindig vannak nehézségek
is..
Annak, aki igazi közösségi ember szeretne
lenni, annak folyamatos fejlődésre, tökéletesedésre van szüksége.
Napjainkban egyre inkább szaporodnak a
kisközösségek, imacsoportok, különböző karizmatikus és ifjúsági mozgalmak. Ezek
a széteső családok és a városi névtelen társulások helyébe lépnek, mert itt
otthonra, szeretetre, barátságra találnak a magányosok és az élet értelmét
keresők. És a szeretetközösségben találkozhatnak az Úr Jézussal, aki – ígérete
szerint – jelen van közöttük.”
Ezek a bázisközösségek az Egyház jövőjét
jelenthetik, csak ne zárkózzanak el az egyházközségek többi tajgaitól.
Jézus kéréseink meghallgatását a közösség
közmegegyezéséhez kötte. Üdvösségünk sem magánügy, hanem annak közösségi
méretei is vannak.