A, B, C ÉV VIRÁGVASÁRNAP:
SZENTMISE
A szenvedő Messiást gyalázzák ellenségei,
de Isten nem hagyja megszégyenülni. S: Krisztus engedelmességből emberré lett,
vállalta a kereszthalált, ezért Isten felmagasztalta Ôt. E: Passió: Jézus
Krisztus kínszenvedésének története.
Első olvasmányhoz / Iz 50,4-7
Az első ének ,,Isten szolgájáról'' beszél,
a meghívásáról (Iz 42; vízkereszt utáni vasárnap); a második ének (Iz 49,1-6)
küldetése nehézségeit ábrázolja; a harmadik (a mai olvasmány) tökéletes tanítványnak
és hű prófétának mutatja, ki nem fél ellentmondástól, üldöztetéstől, amíg
Istent maga mellett tudja (vö. szentlecke).
Válaszos zsoltár / Zsolt
22(21),8-9.17-18.19-20.23-24
Panasz és könyörgés
Szentleckéhez / Fil 2,6-11
Isten Fia szolgává lett, engedelmesen
Atyja akarata szerint, de még evilági hatalmának is alávetette magát. Életének
egész a kereszthalálig való átadásában mutatta ki nagyságát. Ezért
fölmagasztalta Isten Kyriosszá, hatalmak, idök és világok fölött való Úrrá.
(2,6-8: Kol 1,15-20; Jn 1,1-2; Mt 26,39-40; Róm 5,19 # 2,9-11: Róm 1,4; Iz
45,23)
Passióhoz (A év) / Mt 26,14-27,66 vagy Mt
27,11-54
A Jézus szenvedéséről és föltámadásáról
szóló beszámoló, kezdettől fogva változatlan alakban, lényeges része az
evangéliumoknak. Az evangélisták nagy egyezéssel, de itt-ott figyelmet keltő
eltérésekkel hagyták ránk. Isteni méltósággal viseli Jézus a legmélyebb
megaláztatást, melyben tragikusan összefog ellene emberi aljasság, gyűlölet és
gőg, butaság és hitványság. Jézus a halálba megy, mert itt az Ô ,,ideje'', az
,,órája'' (26,18): nem Júdás adja Ôt át, hanem szeretô Atyja. Ô magát
szolgáltatja ki: az utolsó vacsorán feláldozott Testét adja övéinek, mint az
Élet Kenyerét, kiöntött Vérét, mint az Újszövetség jelét. A töprengő észnek
mindez titok; ami csak ezután jön, az is, mind: Jézus utolsó kiáltásáig a
kereszten és föltámadásáig: csak a félő tisztelő hit láthat bele... (Mk
14,10-15,47; Lk 22,3-23,56; Jn 13,21-30; 1Kor 11,22-25; Jn 13,36-38;
18,1-19,42)
