2017. június 30., péntek

Az első vértanúk

A római egyház első vértanúi
A Néró császár által kezdeményezett üldözés áldozataira emlékezünk. A vértanúk áldozata nem elriasztotta, hanem vonzotta az embereket a keresztény hithez. Mai életünk vajon mennyire vonzó a világban. Életünk példája nyomán hány ember sóhajt fel, hogy bárcsak én is köztetek lehetnék?
Mai szentmisénkben a római őskeresztény egyházközség legelső szent vértanúira emlékezünk, akiket Néró császár alaptalanul nyilvánított a nagy római tűzvész okozóinak. 64. október 13-án, a császár trónra lépésének tizedik évfordulója alkalmával egy népünnepély látványosságai között cirkuszban keresztre feszítették, vagy cirkuszi játékok keretében meggyilkolták, vagy szurokba mártva és fához kötözve égő fáklyaként meggyújtották őket. Erről a pogány történetíró Tacitus Annaleseiben és Kelemen, római püspök a korinthusiakhoz írt levelében tanúskodik.
A vértanúk kiontott vére, a keresztények magvetése. Valljuk mi is az őskeresztények hitével.
Hívek könyörgése:
Amikor imádságunkkal mások érdekében közbenjárunk, hallgass meg, Urunk!
Kérünk ennek a városnak sok-sok lakójáért, a sok ártatlan csecsemőért, és a sokat szenvedett öregekért: vonzzad őket magadhoz, tégy bennünket eszközeiddé, hogy segítsünk nekik rád találni! Hallgass meg, Urunk!
Hogy annyi ellenséges körülmény, annyi rossz közepette, belőlünk sose haljon ki a remény és a szeretet! Hallgass meg, Urunk!
Erősíts meg a senkinek föl nem tűnő, hétköznapi helytállásban! Minden hétfőn légy velünk, amikor nekifeszülünk a heti kereszthordozásnak! Hallgass meg, Urunk!
Köszönjük, hogy a római vértanúk annyira szerettek téged, hogy életüket se sajnálták barátságodért. Bocsásd meg a mi közömbösségünket még barátaink iránt is, és a reménytelen szeretetlenséget a legkisebben iránt, akikkel Te azonosítottad magad! Hallgass meg, Urunk!
Hogy ne csak a szorongattatások és a bajok, hanem még a jólét meg a siker se szakítson el minket a Te szeretettedtől! Hallgass meg, Urunk!
Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Elvinni a szeretetet, a te szeretetedet az emberekhez, ez az apostoli lelkületet őrző Egyház feladata minden korban és napjainkban is. Add, hogy közösségben, valódi szeretetközösségben legyünk veled és egymással. Így válhatunk a szeretet tanúivá, a közösség szolgálóivá. A testvéri szeretet tesz bennünket valódi közösséggé, a szeretet Egyházává, amely ily módon jel lehet a világban élők felé, akik talán még személyesen nem ismerik, de szívük mélyén vágyakoznak az isteni szeretetre. Az irántad való szeretet adjon nekünk bátorságot és erőt az evangélium hirdetésére! Ámen

2017. június 29., csütörtök

Péter és Pál apostolok

Péter és Pál apostolok.
Róma, az Örök Város alapítása után közel nyolcszáz évvel, mint egy új Romulus és Remus, lépnek be a történelembe.
Péter, eredeti nevén Simon, egy galileai halász, aki együtt élte meg Jézussal a megváltás éveit.
l, eredeti nevén Saul, pedig a keresztények ülzőjéből lesz az egyik legodaadóbb és leghűgesebb tanítvány. Bár Jézussal személyesen soha nem találkozott, mégis hitelesen bontotta ki, adta át a krisztusi hitet.
A két főpapostól életpélját az Apostolok cselekedetei őrzi meg, ami mellé l apostol tizenhárom és Péter két levele társul.
Mai utódaik számára is kötelező jellegű a felhís: "Péter hitével, l hűségével".

Ámen

2017. június 28., szerda

Szent Iréneusz vértanú

Szent Iréneusz püspök, vértanú

130 körül született. Szmirnában nevelkedett, a város püspökének, Szent Polikárpnak volt a tanítványa. 177-ben a galliai Lyonban telepedett le, ahol pap, majd nem sokkal később a város püspöke lett.
Nem csak jelentős teológus, hanem tanúja is az apostoli tradíciónak. Ez teszi írásait különösen értékessé. Ő irányította Kelet-Gallia misszionálását.
Egyike azon első egyházatyáknak, akik a római egyház elsőbbségét vallják. "Ahol az Egyház, ott van Isten Lelke is." A hagyomány szerint 200. körül szenvedett vértanúságot.
Urunk! Támassz köztünk is béketeremtőket, akiknek a környezetében kisimulnak a harag ráncai, kézfogásra szelídülnek az ökölbe szorított kezek, és értelmét veszíti minden háborúság! Hallgass meg, Urunk

Ámen

2017. június 27., kedd

Szent László király

Szent László király
SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.
Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával, Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.
A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.
Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.
1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.
A Debrecen-Nyíregyházi, valamint a Kaposvári egyházmegyéknek: Szent László király, az egyházmegye védőszentje.

Szent László ma is segítőnk, kérjük őt népünkért!

2017. június 26., hétfő

Alexandriai Szent Cirill

Alexandriai szent Cirill püspök, egyháztanító

370-ben született. Szerzetesi életet élt. Pappá szentelése után segítőtársa volt nagybátyjának, Alexandria püspökének, akinek utóda is lett 412-ben.
Szenvedélyes, lelkes és céltudatos lelkipásztor-hittudós. Neve összekapcsolódott a 431-es efezusi zsinattal, ahol hősiesen küzdött Nestorius tanítása ellen védve Mária istenanyai mivoltát.
Sokat írt a katolikus hit kifejtésére és védelmére.

Alexandriában halt meg 444. június 27-én.

2017. június 23., péntek

Jézus Szentséges Szíve

Jézus Szentséges Szíve. Főünnep. 2017

Urunk! Bocsásd meg, hogy vallásos életünkből lassan kiiktatódik Szentséges Szíved tisztelete. Uram irgalmazz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy nem halljuk hívó szavaidat: Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok és én felüdítelek benneteket. Krisztus kegyelmezz
Urunk! Bocsásd meg, hogy nem kérjük Tőled, hogy alakítsad szívünket a Te szent szíved szerint. Uram irgalmazz!„Az ember azt nézi, ami látszik, az Úr azonban a szívet tekinti.” Mondja a Szentírás

Ez az utolsó mondat az, amire ma, Jézus Szentséges Szíve ünnepén különösen fel kell figyelnünk: Isten a szívet nézi. Erre tanította Isten az ószövetségi népet és még inkább minket szeretett, Jézus Krisztus által.
Természetesen, midőn az emberi szívről beszélünk, nem a fizikai szívre gondolunk, hanem arra a szeretetre, amelyet a közvélemény az ember szívébe helyez.
Ilyen értelemben a szív az ember egyéniségének legértékesebb része, minden nagy vállalkozás kiindulópontja. Sajnos, nemegyszer az is megtörténik, hogy a szív a szeretet helyett más erőkkel telítődik. Erre céloz az Úr Jézus, midőn kijelenti: „a szívből ered minden rossz gondolat, gyilkosság, házasságtörés, paráznaság, lopás, hamis tanúság és káromkodás.”
Azért kell Jézus tanítványainak kiüresíteni a szívüket, hogy megtelhessen Isten igaz szeretetével. Jézus szíve így lesz a mi mintaképünk. A Szentlélek azért alkotta meg és állította elénk, hogy szerinte alakíthassuk szívünket.
Ha azt akarjuk, hogy lelki életünk egészségesen fejlődjék, akkor az értelem művelése mellett a szív kiműveléséről sem szabad megfeledkeznünk.
Lehet valaki lángész, kiváló tudós, ugyanakkor szánalmas törpe, ha szívéből hiányzik a szeretet. A legtöbbet azok az emberek ártottak felebarátjaiknak, akikben a zseniális értelem nem párosult irgalommal és szeretettel. Mily sokat tudnának erről vallani a csatatereken elvérzett milliók, a lerombolt városok, a letarolt mezők, ahol irgalmatlan zsarnokok járták szíveket tipró diadalútjukat.
Mindez pedig nemcsak a rég-múlt emléke, hanem a barbár újkorban is megtörtént. Sőt megtörténik napjainkban is.
Nem véletlen, hogy korunk nagy gondolkodói egyre jobban sürgetik a szív kiművelését. A híres fizikus, Albert Einstein mondotta: „Napjaink legnagyobb problémája nem az energia, hanem az emberi szív. Az emberiség sorsa attól függ, hogy a szeretet vagy a gyűlölet költözik-e szívébe”
Ezt az igazságot hirdette és hirdeti Jézus, az emberi nem Megváltója, a szelíd és alázatos szívű Jézus, akinek szerető szívét, végtelen irgalmát és szeretetét kiemelt ünneppel ünnepeljük. Kérjük: „Szelíd és alázatos szívű Jézus! Alakítsd a mi szívünket is, a Te szent Szíved szerint.

Amen.

Évközi 12. vasárnap. 2017

12. évközi vasárnap 2017

Bevezetés
Sokkal többet értek ti, mint a verebek, hallani fogjuk a mai evangéliumban.
Manapság a verébnek nincs tarifája, és az embernek is csak a biztosítónál. Mit ér egy édesanya, akit elveszítek? Egy fiatalság, ami nincs? Mit ér az ember, ha magyar? Mit ér az ember, ha keresztény? Jézus épp erre válaszol: sokat! Nagyon sokat, mert, ahogy ő mondja: meg fogja vallani Atyja előtt. Ha ugyanis elfelejtettük volna: az az igazi keresztény, aki megvallja, vállalja, Krisztust az emberek előtt. És nem csak a hozzá hasonlók között, a templomban. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy ezek szerint igazi keresztény vagyok-e?

Kirié litánia
Urunk! Bocsásd meg, hogy életünk nem tükrözi, hogy igazi keresztények vagyunk. Uram irgalmazz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy titkoljuk katolikus voltunkat. Krisztus kegyelmezz
Urunk! Bocsásd meg, hogy csak a hívők közösségében valljuk magunkat követőidnek. Uram irgalmazz!

Evangélium után
Be kell vallanunk, hogy az evangéliumban gyakran hallunk, olvasunk meghökkentő kijelentéseket. Ilyennek minősíthetjük többek között Jézus többször is (hatvannégyszer) felcsendülő figyelmeztetését: „Ne féljetek!” Ennek hallatán úgy gondoljuk: Könnyű ezt kimondani, de nehéz valóra váltani. Hiszen emberi létünk alapszínének nevezhetjük a félelmet.
Megdöbbentő, hogy félnünk kell magától az embertől, s ma jobban, mint bármikor. Félnünk kell Kain testvérgyilkos unokáitól. Félnünk a betörőktől, a tolvajoktól. Félnünk a migránsoktól. Félünk az össze visszahazudozó közéleti személyiségektől. Félünk a permanens gyűlöletperzselő tüzétől. Félünk a hazugság és rágalom szennyes áradatától.
Szeretünk statisztikai adatokat idézgetni. Ezt teszem én is. Az Egyesült Államokban 24 percenként követnek el egy gyilkosságot, 10 másodpercenként rabolnak ki egy házat, minden 7. percben elkövetnek egy szemérem elleni erőszakot.
De nem kell Amerikába menni, mert Európában is hasonlókat tapasztalunk. Szinte mindennapivá lett a terror. Félünk a szerecsenmosdatástól.
Félnünk kell a hatalmon levőket lejárató hazug kampányoktól. Félnünk a bosszúhadjárattól.
Féltenünk kell a szeretet kötelékével hozzánk tartozó embereket, féltenünk a magyarságot, féltenünk a kereszténységet, féltenünk egyházunkat, féltenünk nemzeti és keresztény értékeinket, gyermekeink és unokáink jövőjét..
Ki győzné felsorolni félelmeink okát? Arcunk szégyentől ég, hogy egymástól kell a legjobban félnünk.
Az Úr Jézus tisztában van emberi természetünkkel és félelmeink jogosságával. Nyilvánvaló, hogy számos félelemnek életet őrző, védelmező szerepe van a jelenlegi világrendben. Arra késztetnek, hogy gondos munkával kiépítsük védő-állásainkat. Ezek megtételére buzdít bennünket akkor is, amikor a félelmek legyőzésére bátorít.
Elsősorban azt a félelmet igyekszik eloszlatni, ami tanításának hirdetése és elfogadása jelenthet számunkra. Jómaga is rövid élete során állandó fenyegetettség állapotában élt. Ennek ellenére nem adta fel küldetését, Isten országának a hirdetését és bátran szembenézett a halállal is, mert tudta, hogy utána mi következik.
Amikor tehát elküldi apostolait és apostoli Egyházát a világ-történet véres útjára, olyan feladattal bízza meg őket, amely félelmek éj-szakáján keresztül a húsvéti világosságra, tehát biztos győzelemre vezet.
Nem az a baj, ha közben megdobogtatja szívünket a félelem. Ez csak akkor lenne veszedelmes, ha elnémulnánk, a bűnös hallgatás fedezékébe menekülnénk előle. Nem szabad felednünk egyetlen nap sem Babits híressé vált mondatát: „Vétkesek közt cinkos, aki néma!”
Az Úr Jézus nemcsak biztató szavakkal akarja eloszlatni félelmeinket, hanem arra is rámutat: Milyen erőkre támaszkodjunk, amikor megvalljuk Őt az emberek előtt. Az is nyilvánvaló, hogy félelmeink legyőzésére, segítségre szorulunk. A fenyegetett emberek fegyvert hordanak maguknál. A betörők ellen biztonsági zárakkal és riasztó berendezésekkel védekezünk. Az újgazdagok, a dúsgazdagok védő és őrző szolgálattal őriztetik magukat és vagyonukat.
De vajon Jézus követője, az evangélium hirdetője milyen védelemre, kinek a védelmére számíthat? A gondviselő mennyei Atya védelmére! Az Úr Jézus azt mondja, hogy mennyei Atyánk még hajunk szálait is számontartja. Ne féljünk hát, sokkal többet értek ti a verebeknél. Ha hitünk és szeretetünk által Istenbe kapaszkodunk, akkor olyan erővel rendelkezünk, amellyel felülmúl-hatjuk valamennyi félelmünket. Pál apostollal vallhatjuk, hogy „bennünket semmiféle üldözés, de még a halál sem szakíthat el Krisztus szeretetétől!”
Ez a halálon diadalmaskodó szeretet adott erőt a vértanúknak és kiontott vérük szent mag lett, amelyből kihajtott Isten vetése. Ha erre nem vállalkoznak az evangélium hirdetői, ha nem indulnak el a történelem útján, akkor ma nincs Egyház, nincs kereszténység, és itt és most nem hallhatnánk, a ne féljetek krisztusi bátorító szavakat. Isten földi országa a keresztények bátorságából születik. A félelem és terror hatására népünk nem egyszer megtagadta már hitét és nemzeti színeinket és vörös rongyokba öltözött. S mi lett a következménye? Tragédia.
Hogy ilyen küszöbön-várakozó újabb tragédia be ne következzen, minden becsületes embernek egy emberként kell bátran szembefordulnia a nemzeti és keresztény értékeket rombolókkal. Igaz, ez nem megy bátorság és áldozat nélkül. Az igazság, a szabadság, a szeretet győzelme azonban minden áldozatot megér. Kiharcolói úgy ragyognak majd, mint a csillagok a világűrben.
Bárcsak mi is közéjük tartoznánk és a magunk hatósugarában megtennénk mindig a tőlünk telhetőt, s megvallanánk mindig azt a Krisztust, aki minket is megvall majd akkor mennyei Atya előtt!

Ámen.

2017. június 22., csütörtök

Fisher szent János és Morus szent Tamás

Fisher szent János püspök és Morus szent Tamás vértanúk

Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Később püspök lett (Rochester), szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.
Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságot kötött, melyből egy fiú és három lány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.
Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében és nem ismerték el az angol egyház fejének a római pápa helyett.

Morus Tamás élete jól példázza az evangélium szavát. Igazi kincse hite volt, ezért vállalta a vértanúhalált.

2017. június 21., szerda

Gonzága Szent Alajos

Gonzága Szent Alajos
1568-ban született a lombardiai Mantova közelében a Castiglione hercegi családból. Édesanyjától jámbor nevelést kapott. Már fiatal korában megtanulta, hogy heves természetét fékeznie kell.
Apród volt Firenzében, majd Madridban II. Fülöp király udvarában. Komolysága és vallásossága már akkor feltűnt.
A hercegséghez való jogát átengedte öccsének és 17 éves korában belépett a Jézus Társaságba, miután hosszas kérés után apja megadta erre az engedélyt.
Szerzetesnövendék volt Rómában, amikor ott kitört a pestisjárvány. Önfeláldozóan ápolta a betegeket, majd őt is elragadta a járvány. 1591. június 21-én halt meg, Rómában.
Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.

Ámen

2017. június 20., kedd

Ellenségszeretet

Elmélkedés:
Az előző napokban a hegyi beszédből azokat a részleteket olvastuk, amelyekben Jézus megfogalmazza parancsait, amelyek nem csupán újdonságként hatnak, hanem messze felülmúlják a korábbi, ószövetségi törvényeket.
E sorozat utolsó példája az ellenségszeretetről szól, amely rokonságban van a bosszúról szóló tanítással, amely a tegnapi evangéliumban szerepelt. Emberileg talán elfogadhatónak tartjuk a régi törvényt, amely szerint barátaink felé szeretettel kell fordulnunk, de az ellenségeinket gyűlölhetjük.
Jézus új parancsa viszont nem engedi meg, hogy a gyűlölet legkisebb formája is jelen legyen tanítványai szívében. Az Úr ezt a kijelentést teszi: "Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket."
Tehát nem csak a barátainkat, hanem még az ellenségeinket, a bennünket bántókat és az üldözőinket is szeretnünk kell.
Jézus mindig többet kíván tőlünk, azt akarja, hogy a tökéletességre törekedjünk és utánozzuk azt az isteni szeretetet, amely nem tesz különbséget az emberek között, hanem jókra és gonoszokra egyaránt kiárad. A szeretet bölcsessége és türelme képes legyőzni a rosszat. Tehát nem arról van szó, hogy jóváhagyjuk a másik ember bűnét azzal, hogy nem viszonozzuk a támadásokat, hanem arról, hogy a szeretet példáját mutatjuk az ellenségnek, mint a rossztól való megszabadulás lehetőségét.
Ámen