Évközi 4. vasárnap 2021

Évközi 4. vasárnap 

Bevezetés

Az évközi negyedik vasárnap evangéliumi szakaszában arról hallunk majd, hogy Jézus a kafarnaumi zsinagógában tanít, s ördögöt űz ki egy megszállottból. "Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas!" - Mondják hallgatói. Számunkra mond-e még valami újat a vasárnaponként felolvasott jézusi szó? És a gonosz szellem kiűzése?

Kirié litánia

Urunk! Bocsásd meg, hogy sokszor oda sem figyelve hallgatjuk az evangéliumban hozzánk intézett szavaidat. Uram, irgalmazz!

Urunk! Bocsásd meg, hogy ha odafigyelünk is, de nem nyitott szívvel hallgatjuk azokat. Krisztus, kegyelmezz!

Urunk! Bocsásd meg, hogy sokszor nem halljuk ki tanításodból a nekünk szóló üzenetedet. Uram, irgalmazz!

Evangélium után

Minden fontos tevékenység elkezdése magára vonja a közvélemény figyelmét. Az emberek elkezdik találgatni, hogy mire lehet számítani. Rokonszenvezők szurkolnak, hogy jól sikerüljön, gáncsoskodók sötéten festik meg a jövőt. Máté evangélista Jézus nyilvános tevékenységének kezdetéről ad hírt – amely magában hordja az elkövetkezendő három év főbb vonásait.

„Kafarnaum városában Jézus szombaton bement a zsinagógába, és tanított.” – Ez még nem is lenne rendkívüli, hisz minden felnőtt férfinak joga volt a zsinagógában felolvasni és tanítani. Sőt a vendégnek ehhez előjoga volt. Azonban: „Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” Jézus saját isteni tekintélyére alapozva tanít, nem kellett korábbi tanítókra hivatkoznia. Gyógyító hatalma van a tisztátalan lelkek felett.

A tisztátalan léleknek is el kellett ismernie, Jézus hatalmát, és meg is vallotta, hogy Jézus „az Isten szentje”

Jézus szavait, tanítását tettekkel támasztotta alá.

Amikor a zsinagógában a megszállottból kiűzte a tisztátalan lelket, mindenki megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: ,,Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!''

Jézus tanításának újdonsága ámulatba ejtette az embereket. Új volt mindaz, amit tanított, új volt a nyolc boldogságról szóló tanítás, a fő parancs, az evangéliumi tanácsok, a gyönyörű példabeszédek tartalmas mondanivalója.

Mind- mind az újdonság meglepő erejével hatott a hallgatóságra és csodálatot váltott ki. Voltak, akik a csodálkozáson túl megrendülve hallgatták tanítását, mert a szívüket megérintette a tanítás igazsága. És nem kevesen voltak olyanok is, akik megértették a tanítást, magukra alkalmazták és tettekre is váltották.

Jézus tanításának az újdonsága nem szűnt meg, mindig időszerű, minden korhoz, minden emberhez van ösztönző üzenete. Gyakran vált ki ma is csodálkozást a tanítás mélysége, de az is előfordulhat, hogy már nagyon megszoktuk, mintegy megszelídítettük az evangélium üzenetét. Sosem válhatunk Jézus tanításával szemben közömbössé. Tanítói hatalmával mindig be akar lépni életünk „zsinagógájába”, hogy felszítsa bennünk tanításának erejét és újdonságát.

Nagyon fontos, hogy életünk nyitott legyen, arra hogy Jézus tanítása újként hasson ránk, hogy megrendítsen annak frissessége és ereje.

Az Ő kegyelmének átformáló ereje bennünk, és rajtunk keresztül is ki akarja fejteni hatalmát.

Nemcsak bennünk, hanem környezetünkben is, mert nem tétlen a tisztátalan lélek.

Mennyi gonoszságot művel az általa megszállottakkal e világban. Nézzünk csak körül e világban és környezetünkben, és látni fogjuk, hogy mennyi megszállott gonosz működik e világban.

Kissé visszatekintve a közelmúltba is. Istenített, megszállott, félőrültvezetők micsoda szörnytetteket vittek végbe. Amikor Nyugat, majd Kelet felé szállították az elpusztításra szánt embereket.

Napjainkban pedig, félelmetes hordákkal árasztják el a keresztény világot. Nem tisztátalan lélektől megszállottak cselekedet-e gyermekek és öregek elpusztítása, iskolák és kórházak válogatás nélküli bombázása? Templomokban történő gyilkosságok? Nem tisztátalan lélektől megszállottak tettei-e, tizenévesek által kivégzett ártatlanok keresztények megölésé?

A mai állapotokat illetően nem lehetünk közömbösek.

Az evangéliumi elbeszélés is arra figyelmeztet bennünket, hogy a gonosznak valós hatalma van az ember fölött. A nyitott szeműek mindezt látják is.

Nagyon fontos, hogy életünk nyitott legyen, arra hogy Jézus tanítása újként hasson ránk, hogy megragadjon annak időtlen időkig tartó frissessége és ereje. És a jézusi tanítás ezen időtlen időkig tartó frissességével küzdjünk az Isten országa eljöveteléért, és harcoljunk a Gonoszlélek egyéni és társadalmi életünkben történő tevékenysége ellen.

Mert a tiltott fa gyümölcséből való evése óta ott van a tisztátalan lélek az emberiség életében, megszállottjai nagy ígérgetéseivel.

S miként az evangéliumban említett megszállottat a gonosz lélek ide-oda rángatta, úgy rángatja megszállottjai által az embert is a történelme folyamán az egymást váltogató, egymással vitatkozó, hatalomra törő ideológia az egyik izmusából, a másik izmusába. Hol ezt, hol azt ígéri, hazudja neki, Jézus szavaival, a Hazugság atyja.

Én egyetlen eszmerendszer örökké tartósságában sem hiszek. Egyedül csak Jézus Krisztus tanításában, amely a zsinagóga hallgatósága szerint ”Egészen új, s akkora, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki. ” Hitem szerint előbb, vagy utóbb a Gonoszlélek hazai megszállottjai is!

Ámen.

Évközi 3. vasárnap 2021

Évközi 3. vasárnap 2021

Bevezetés

Az elmúlt vasárnap János evangéliumából hallottuk az első találkozást Jézus és a tanítványok között. Ma a Márk evangéliuma szerinti evangéliumot olvasva tanúi lehetünk annak, hogy a megszólított tanítványok az első hívó szóra követik Jézust.

A mai evangéliumi szakaszban, az Úr Jézus megkeresztelkedése utáni első, nyilvánosság előtti mondatát, mintegy kiáltványát halljuk majd, amelyet egykor Galilea lakosságához intézett, s amely így szólt: „Betelt az idő. Közel van az Isten országa. Térjetek meg! És higgyetek az evangéliumban!” Ma felénk hangzanak e szavak. S milyen visszhangra találnak bennünk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirié litánia

Urunk! Te azt mondod: ”Betelt az Idő!” A Messiás itt van közöttünk. Mennyire élünk mi ennek tudatában? Uram, irgalmazz!

Urunk! Te azt mondod, hogy „Közel van az Isten országa.” Mennyire érezzük mi közelinek? Krisztus, kegyelmezz!

Urunk! Te azt kéred a Téged hallgatóktól, hogy „Higgyenek az Evangéliumban!”. Mennyire hiszünk mi az Evangéliumban? Uram, irgalmazz! 

Evangélium után

Jézus megkeresztelkedése utáni első, nyilvánosság előtti mondata, ami mintegy kiáltványként hangzott el Galilea egykori lakosságához, s amely nékünk is szól, így hangzott: "Betelt az idő. Közel van az Isten országa. Térjetek meg! És higgyetek az evangéliumban!"

Betelt az idő! A Messiásra várás ideje betelt. Itt van a Messiás! Vele új idő, új történelem kezdődik. Ő az időszámítás középpontja -sok milliárd évre a teremtés után és talán sok milliárd évre a világ végéig.

Közel van az Isten országa! Térben és időben is. De nem annyira térben, mint inkább időben. Ugyan e világban van. De nem e világból való. S nincsenek földrajzi határai. Időben is inkább közel, inkább eljövendő, inkább kibontakozó, mint már befejezett, tökéletes valami.

Mi is az Isten; országa? Erre nehéz válaszolni. Az emberi nyelv és az emberi értelem képtelen ezt teljesen megérteni és kifejezni. Ezért fordul Jézus is képekhez és hasonlatokhoz, amikor Isten országáról beszél.

Az Isten országa olyan, mint a földbe rejtett kincs: az ember mindent megtesz, hogy megszerezze.

Az Isten országa olyan, mint egy értékes gyöngy: aki azt felfedezi, mindent elad, hogy megszerezze.

Az Isten országa olyan, mint a mustármag: Kicsiny, de olyan nagy életerő van benne, hogy hatalmas fává terebélyesedik, és ágai közt az ég madarai is megpihennek.

Az Isten országa olyan, mint egy szántóföld, amelyen a tiszta búza közt imitt amott konkoly is virít… és Istennek van fenntartva, hogy a végén elválassza a konkolyt a tiszta búzától…

Az Isten országa olyan, mint egy vígságos menyegzős lakoma, amelyen nem a hivatalosak, hanem az utakról összetoborzott, s menyegzős köntösbe öltözött emberek vesznek részt.

Mindez egyszerre Isten országa!

Isten országa olyan emberek közössége, amelyet az Isten és ember iránti szeretet szálai kötnek össze, olyan emberek közössége, akik a mennyei Atya akaratának megvalósulásáért, a gonosztól való megszabadításért imádkoznak, s amely közösségben az emberek naponként megbocsátanak egymásnak.

Isten országa, olyan emberi közösség, amelyben az isteni törvényeket megtartják. És ha azoktól eltértek, visszatérnek azok megtartásához, s megtérnek, és hisznek az evangéliumban.

Tömören: A szeretet, az igazságosság, az igazság és a béke országa.

Ahol Isten országának törvényei érvényesülnek, ott jó irányba történő változások mennek végbe. Ott hisznek Istenben. Ott hisznek Jézus Krisztusban. Ott hisznek az evangéliumban, ott hisznek az örömhírben. Ott a krisztusi tanítás, a keresztény erkölcs az egyének, közösségek és a nemzet életének és jólétének a meghatározója. S nem az Isten helyébe az „én”-t helyező, intoleráns liberalizmus, szélsőséges vad kapitalizmus.

Mivel sorsdöntő napok, s hetek következnek, ezért egy pillanatra sem szabad feledni a nagyon időszerű, péteri szavakat: "Józanok legyetek és virrasszatok. Ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben!"

Mi is ez a liberális „én országom”?

Én nem tudom. Lehet, hogy ők sem tudják. Illetve a lényegét nem akarják kimondani, csak annak ködösített változatát. De ismerve tetteiket, és olykor-olykor kimondott céljaikat is egy-egy elejtett mondatukból, úgy gondolom, hogy nem tévedek, ha azt mondom, hogy egy olyan ország, ahol a tőke az isten! Ahol szabad korlátlanul meggazdagodni, és ezzel gátlástalanul szegénnyé tenni sokakat.

Rémiszt ennek az országnak a közelsége. Pedig rohamléptékkel közeledik már felénk is az erkölcsi rend felbomlása. Az emberek közömbössé válása, templomok kiüresedése. Templomok bezárása és eladása.

Ezek a jelenségek arra kell, hogy késztessen bennünket, hogy el ne aludjunk. Hogy megőrizzük az Úr Jézus ma hallott szavait, hogy megtérjünk egyénileg és közösségileg, hogy higgyünk Jézus életadó igéiben, higgyünk evangéliumában, hogy buzgó emberhalászai lehessünk Urunknak, Jézus Krisztusnak, és valóban közel legyen az Isten országa.

Ámen

2. évközi vasárnap B

2. évközi vasárnap B

Bevezetés

Mester, hol laksz? Kérdezték egykoron a Jézust követni akaró halászok. Jertek! Lássátok! A jertek, lássátok. A jézusi hívás nekünk is szól. El is fogadjuk meghívását és minden vasárnap vendégül is lát bennünket Jézus itt a templomban. S a vendégül látás után a mi feladatunk is az, amit az apostolokká tett halászok tettek: hívjuk testvéreinket is Jézushoz. Szoktunk-e mi erre a feladatunkra gondolni?

Kirié litánia

Urunk! Te kiválasztottál embereket, hogy elhozzák, hozzánk szereted nagy titkát és mi elfelejtünk ezért Neked hálát adni. Uram, irgalmazz nekünk!

Urunk! Te minket választottál ki arra, hogy elvigyük szereteted titkát az emberek közé, és mi megfeledkezünk erről a kötelességünkről. Krisztus kegyelmezz nekünk!

Urunk! Mi nem gondoskodunk arról, hogy legyenek olyanok, akik az utánunk következő gene-rációhoz elviszik szereteted titkát. Uram, Irgalmazz nekünk!

Evangélium után

Az Úr Jézus megtehette volna, amint megteszik sokszor a föld hatalmasai, hogy fényes jövővel, anyagi javak ígérgetésével csalogassa magához tanítványait. Az Úr Jézus nem tette ezt.

A föld urai, a hatalom után epekedők leleményes módszerekkel manipulálják alattvalóikat. Napjainkban a gátlástalan manipulációnak nemcsak tanúi, hanem szenvedő alanyai, sőt mi több áldozatai vagyunk. Az Úr Jézus nem alkalmazta a manipulációs módszereket sem.

Vajon miképpen gyűjtött akkor munkatársakat maga köré?

Az emberek megnyerésének a legszerényebb formáját választotta: meghívta őket. Ezzel szinte alávetette hívó szavait a meghívottak szabad döntésének. Lehetőséget adott a visszautasításra vagy a szeretetből fakadó értelmes elfogadásra. Így tett első tanítványaival és – ez a munkamódszere a világ végezetéig.

Érdemes felfigyelnünk arra is, hogy az első két tanítvány Keresztelő Szent János biztatására szegődik az Úr Jézus nyomába. Tulajdonképpen felkínálkoznak Jézusnak, megnyílnak előtte, hogy beléphessen életükbe meghívó üzenete.

Már maga az a tény, hogy Keresztelő Szent János Isten Bárányának nevezi Jézust, felkelti András és János érdeklődését. Az is érthető, hogy Jézushoz való csatlakozásuk előtt szeretnének meggyőződni kilétéről és tanításáról. Ezért csendül fel ajkukon a kérdés: Mester, hol lakol? Jézus indokoltnak látja kérdésüket, és barátságosan hívja őket: Gyertek és lássátok!

Az Úr Jézus nem sokat magyarázkodott, amikor a két tanítvány lakása után érdeklődött. Nem vonakodott megmutatni szerény lakását, meghívta őket: Gyertek és lássátok! Amit aztán ott láttak és hallottak, meggyőzte mindkettőjüket Jézus követésének érdemességéről.

A két tanítványban kigyúlt a Jézus személye és tanítása iránti lelkesedés tüze. De azonnal megértették vagy megérezték, hogy ezt a fényt nem tarthatják meg maguknak. András testvéréhez, Simonhoz sietett és lelkendezve újságolta: Megtaláltuk a Messiást! Ez volt talán első lépése az apostolkodás útján. Ő és később társai, valamint minden követője az Úr Jézusnak, megértette, hogy az emberiségnek égető szüksége van a hithirdető szolgálatra.

Az emberben számos olyan erő működik, ami igyekszik elterelni figyelmét Istenről és a Vele kialakítandó személyes kapcsolatról.

De nemcsak az emberben működnek ilyen erők, hanem sokkalta inkább az embert körülvevő társadalmi környezetben. Az itt működő tudatformáló erők, mindenféle eszközzel igyekeznek megfosztani az embert az önálló gondolkodástól, az Istenre való gondolás, a Vele való kapcsolat kiépítésének a lehetőségétől is. Ezért mondja a nagy konvertita Bíboros: Newman:

„Az átlagember nem szereti Őt, az Istent, aki egyedül örökkévaló. Azokat a dolgokat szereti, amelyek nem örökkévalóak, hanem végesek. Mivel ez a helyzet, Ő, akit szeretnünk kell, elhatározta, hogy visszahódít minket magának. Ezzel a szándékkal jött közénk a saját világába, mégpedig emberi alakban. Kitárja karját, hogy térjünk vissza hozzá.”

Ha ezt megtettük és szeretetétől tüzet fogtunk, természetesnek találjuk a tűz, a fény, a meleg továbbadási kötelességét.

Nem tudom, hogy közülünk, ki kinek köszönheti Jézus ismeretét és szeretetét. Igen sok keresztény számára családi örökség a hit, a vallásos magatartás. Szinte beleszülettünk a katolikus Egyház közösségébe. Ezt is értékelnünk kell. Sőt igen nagyra kell értékelnünk és hálásoknak lennünk mindazoknak, akik hitünk kibontakoztatásában és megerősítésében bármiféle módon, s bármikor segítettek bennünket.

Tisztelettel kell tudomásul vennünk, hogy mások más keresztény testvéregyházakba születtek bele. Ők is ugyanabban a Jézus Krisztusban hisznek, mint mi. Igaz, hogy ezt tisztelettel tudomásul kell vennünk, de a keresztények meg-osztottságába belenyugodnunk nem szabad! Semmi sem ellentétesebb Jézus akaratával, mint a keresztények megosztottsága.

Mily váteszi, isteni adottság! Mikor még egy a krisztusi közösség, halála előtti végóráiban már azért imádkozik, hogy a benne hívők egyek legyenek. Jó lenne, ha nemcsak az ökumenéban résztvevő egyházak, hanem a sejt módjára osztódó politikai erők is, szem előtt tartanák ezt.

Hívő keresztény mivoltunk, Jézus Krisztus iránti szeretetünk késztet arra bennünket, hogy mi, krisztushívők egy legyünk a testvéri szeretetben, s egyre inkább egy a hitben is. Mert csak így, hiteles keresztényekként adhatjuk tovább az evangélium világosságát, Krisztusban nem hívő testvéreinknek.

Mondanom sem kell, hogy rengeteg ember botorkál a hitetlenség, az új pogányság sötétjében. Istennek éppen ezért van szüksége ránk. Ma nekünk mondja: „Jöjjetek! Én emberhalászokká teszlek Benneteket.”

Ámen 

Urunk megkeresztelkedése 2021

 Urunk megkeresztelkedése 2021 

Bevezetés

A mai vasárnap, Jézus Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepe. Jézus Krisztus a mai nap liturgiájában már úgy áll előttünk, mint 30 éves felnőtt, frissen nagykorúvá lett fiatalember, érett a közszereplésre, arra, hogy elkezdje küldetését: elkezdjen tanítani, csodákat művelni, szenvedni s meghalni az emberiségért.

A Jordán vizében történő megkeresztelkedése alkalmával ennek a küldetésének teljesítésére avatja fel őt a Lélek, s hangzik el az égből a mennyei atya szózata: „Ez az én szeretett Fiam.”

Jézus megkeresztelkedéséről hallva, gondoljunk a mi megkereszteltetésünkre is. És arra, hogyan is teljesítjük mi az ebből fakadó kötelességeinket.

Kirié litánia

Jézus Krisztus! Te sorsközösséget vállaltál velünk, amikor beálltál a megkeresztelkedők közé. Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus! Te magadra vetted bűneinket, hogy megszabadíts azoktól. Krisztus kegyelmezz!

Jézus Krisztus! Te istengyermekeivé tettél bennünket add, hogy azok is maradjunk. Uram, irgalmazz!

Evangélium után

Karácsony éjszakáján az ígéreteket hordozó nép képviseletében, a pásztorok szemlélték és imádták az Urat, Isten titkát, a hűségesen beteljesedő Igét. Vízkereszt titkában a pogány népeket megjelenítő bölcsek hódoltak előtte, és fogadták be azt a világosságot, mely már nem csak a választott népé, hanem mindenkinek világít. Ma, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén pedig, a szentírási szakaszok egybehangzó üzenete által, maga Isten, az Atya tárja föl előttünk a szívét és vall egyszülött Fiáról.

Kicsoda Jézus? Ez a kinyilatkoztatás és az ember személyes életének is egyik sarkalatos kérdése. Ő "nem csak" Megváltó, Szabadító, Király, hanem, és mondhatjuk mindenekfölött, az Atya szeretett Fia, akiben Ő kedvét találja (Mt 3,17).

Az égből megszólaló hang, az Atya kinyilatkoztatása, megismerteti velünk azt, hogy ki az, akit nekünk ajándékozott, hogy mekkora szeretet van az Atyában irántunk. Szent János apostol is így kiált fel első levelében: "Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya! Isten fiainak hívnak minket, és azok is vagyunk" (1Jn 3,1).

Ő nem valami értékes dolgot adott nekünk, nem is csak magából valamit, hogy bizonyítsa szeretetét irántunk, hanem mindent. Azt, akiről maga vallja: Az én szeretett Fiam. Aki számára a legértékesebb. Érdemes megállni ennél a képnél, mert nem mindegy, hogyan válaszolunk ekkora szeretetre.

Ez a kinyilatkoztatás akkor szólalt meg, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordánban, Keresztelő Jánosnál. Mihelyt feljött a vízből, megnyílt az ég, és látta Isten lelkét galamb módjára magára szállni. Ő a Fiú, akit az Atya ismer és szeret. Ő a Fiú, aki teljes önátadásával bizonyítja az Atya iránti szeretetét.

Keresztségünk titkában, mi is azt ünnepeljük, hogy Isten gyermekei lettünk. A Szentlélek száll le ránk és az Atya szava szólal meg: Ő az én szeretett Fiam. Mert újjászületésünkben, az Atya bennünk is felismeri Fiának vonásait. Mi csak a Fiúban lehetünk fiak. Ő azért vállalt közösséget velünk, hogy mi is merjünk közösséget vállalni Vele, és így mi is az Atya gyermekei lehessünk. Keresztény életünk titka és feladata megismerni és elsajátítani a fiúság lelkületét.

Ennek a lelkületnek nagyszerű vonásait ismerteti meg velünk Izajás próféta az ószövetségi olvasmányban. Ezeket írja: "Igazságot visz a nemzeteknek, nem emeli föl a hangját A megtört nádat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen tanítja az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti Általad adok világot a nemzeteknek, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat, és a tömlöcből azokat, akik a sötétben ülnek."

Amikor Keresztelő János tanítványai kérdezik Jézust: Ő-e a Messiás, ezt üzeni Jánosnak: teljesednek a prófétai szavak (vö.: Mt 11,5).

Krisztus művét folytatja az Egyház, és benne az egyes keresztény ember. Keresztségünk titkában azért öltözködünk Krisztusba, hogy őt jelenítsük meg életünk minden helyzetében.

A számadás napján az Atya is ezeket a krisztusi vonásokat keresi majd bennünk. A Jézussal való azonosulásunk bennünket is az igazság hírvivőivé emel, akiknek a mai igen nehéz és összetett világban is hűségesen kell tanítani az igazságot. A keresztségben mi is égő gyertyát kapunk, hogy világosságban járjuk utunkat és mások számára is világosság legyünk.

Milyen sokan ülnek a tobzódó világ sötétségében, akik számára nekünk kell világosságot vinnünk.

Ezt ismerte fel és valósította meg Péter apostol is, amikor a pogány Cornelius százados házába elvitte Krisztus fényét. Mert "Isten nem személyválogató. Mindenki kedves előtte, bármely néphez tartozik is" (ApCsel 10,34-35). Olvastuk a második olvasmányban.

A valódi hatalom éppen ebben áll. Nem az rendelkezik hatalommal, aki leigázhatja, megsemmisítheti a másikat, hanem az, aki világosságot vihet a másik ember életébe. Köszönjük meg Istennek keresztségünk ajándékát, és ismerjük fel a belőle fakadó lényegi feladatunkat, mely egy hazug világban is az igazság melletti tanúságra kötelez. Ámen 

Hiszekegy helyett újítsuk mega keresztségi fogadást.

Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, hálás szívvel gondoljunk vissza arra a napra, amikor szüleink megkereszteltettek bennünket, újjászülettünk vízből és Szentlélek-ből! Amikor keresztények, Jézus testvérei s Isten. gyermekei lettünk! Legyen hála, hogy mindezidáig azok is maradtunk, azok is vagyunk. Éljünk mindig ennek a tudatával, Isten gyermekeihez méltóan.

Újítsuk meg a szüleink és ke-resztszüleink által tett keresztségi fogadást. Mondjatok ellent a bűn-nek és tegyetek tanúságot hitetek-ről

Megkérdezem tehát:

 Ellene mondotok-e a sátán-nak? Ellene mondunk. És minden cselekedetének? Ellene mondunk.

És minden csábításának? Ellene mondunk.

Hisztek-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében? Hiszünk.

Hisztek-e Jézus Krisztusban. Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriátó1 született, kínhalált szenvedett; akit eltemettek, de föltámadt a halálbó1, és ül az Atyának jobbján? Hiszünk.

Hisztek-e a Szentlélekben, a katolikus Anyaszentegyházban, a szentek közösségében, a bűnök bocsánatában, a testnek föltámadásában és az örök életben? Hiszünk. 

Utána: 

Ez a mi hitünk. ez az egyház hite. Ebben a hitben keresztelt meg bennünket az egyház. Most miután megújítottuk keresztségi fogadalmunkat, kérjük a mennyei Atyát, hogy újítsa meg bennetek az istengyermeki életet, óvjon meg benneteket minden rossztól és bűntől, és őrizzen meg bennünket az örök életre. Krisztus a mi Urunk által. Ámen

Vízkereszt 2021. 01. 06.

 Vízkereszt 2021. 01. 06.

Bevezetés

Ma, Vízkereszt ünnepén újból Jézus születése áll érdeklődésünk középpontjában. De egészen más szemszögből, mint Karácsonykor. Ismét karácsonyi örömünnepet ülünk, de most főleg arra emlékezünk, hogy Jézus születése a betlehemi pásztorok érdeklődésén túl még a nagyvilág figyelmét is felkeltette. Ezt szemlélteti a napkeleti bölcsek története a mai evangéliumban. Ők messzi tájakról jöttek Betlehembe és az egész Világ összes nemzeteinek képviseletében, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidóként született Messiás előtt.

Amit a pásztorok hazájuk kép-viseletében tettek, azt teszik most a bölcsek a nemzetek nevében.

Hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is tiszta szívvel borulhassunk le a Messiás előtt, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket. 

Kirié litánia

Jézus Krisztus, Akiben beteljesedtek a jövendölések és ígéretek: Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, Akiben Isten kiárasztotta irgalmát az egész emberiségre: Krisztus, kegyelmezz!

Jézus Krisztus, Aki a Benned hívőknek megadod, hogy meglássák Istent: Uram, irgalmazz!

Evangélium után

A napkeleti bölcsek története mindig élénken foglalkoztatta a hívő emberek képzeletét. Annak ellenére, hogy az evangélium. nem említi számukat és nevüket, a hívő világ mégis tudni véli, hogy hárman voltak - a háromféle ajándékból következtetve erre - és a középkor óta azt is tudni véli, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt a nevük. Az is valószínű, hogy nem királyok, hanem tudósok voltak, akik arról a vidékről - Keletről - jöttek ahol a babilóniai fogság után is igen nagy számban éltek zsidók - még főiskolájuk is volt.

Ezek a bölcsek ismerhették a zsidó vallásos irodalmat, ismerhették a próféták jövendöléseit és ugyanakkor a koruk csil1agászatát is magas szinten. Az égbolton megjelenő szokatlan csillagászati jelenség, új üstökös-e, vagy ahogyan már Kepler állította a Jupiter és Szaturnusz konjunkciója, nem tudjuk - de azt igen, hogy arra késztette őket, hogy elinduljanak Jeruzsálem felé és megkeressék a jövendölések beteljesítőjét; a Messiást.

Az evangélista ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy amit a karácsonyi történetekben a zsidó pásztorok tettek szűkebb hazájuk képviseletében, most a vízkereszti örömhír elbeszélésében ugyanazt teszik a pogány bölcsek a nemzetek nevében.

Jézus születése, tehát nemcsak a pásztorok, a zsidó országban élők érdeklődését, hanem a zsidó ország határain túl élőkét, a napkeleti bölcsekét is felkeltette.

Az evangéliumi elbeszélés szerint mindkét esemény istenkeresésére sarkallja az embert. A pásztorok útra keltek az angyal szavára, s megtalálták Jézust és öröm töltötte el szívüket.

A napkeleti bölcsek ugyancsak követték a Csillagot és teljesen ráhagyatkoztak, és megtalálták a zsidók királyát, a Messiást.

Máté evangélista mai evangéliumi szakaszban különösen kiemeli, hogy Jézusban van az üdvösség. - Ő az emberek megváltója, aki után ősidők óta vágyakozott az emberiség: Isten szövetségi népe éppúgy, mint a pogány nemzetek. - Ez utóbbiak képviselői a mai evangéliumban említett mágusok, napkeleti bölcsek. - Keresésük, reményük és várakozásuk célja a Betlehemi Gyermek, akiben megtalálták reményeik beteljesedését.

Az igazság megtalálása és az istenkeresés sohasem könnyű. Ennek Máté evangélista is tudatában volt. A betlehemi történetekben kihangsúlyozza, hogy a pásztorok és a bölcsek útra keltek a betlehemi jászoltrónus egyetlen királya felé. Keresték a Messiást.

Miként egykor, sokan tudomást szereztek Jézusról, úgy ma is. Vannak közöttük megkereszteltek is, akiknek kötelességük lenne hódolni előtte, s mégsem hódolnak előtte.

Az istenkeresés komoly nehézségekkel jár Az istenkeresés témája napjainknak is égető kérdése. Többen még az Isten gondolatától is szabadulni szeretnének.

Vízkereszt örömhíre istenkereső nyugtalanságunkat szeretné feloldani. Azt hirdeti, hogy az örök Isten nemcsak távoli szemlélője történelmünknek, hanem valóságos részese. Isten olyan közel áll hozzánk, hogy Keresztelő Szent János újjal mutathatott rá: "Nézzétek! Íme, az Isten Báránya!"

Az első karácsony óta Isten látható és tapasztalható módon lelhető fel a világban. Születése óta mindig vannak, akikről elmondható: "Bementek a házba, és megtalálták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki”. Istenre leltek, még ha ez nem is volt könnyű.

Az embernek ott kell keresnie az Istent, ahol megmutatkozik, és olyannak kell elfogadni Őt, amilyen. Ma alig mondhatja valaki komolyan: "Én ott keresem Istent, ahol akarom”. Mert Isten a názáreti Jézusban már végérvényesen feltárta magát.

Tévednek, akik azt állítják, hogy "olyan vallást keresek magamnak, amilyent akarok, mert Isten egyszer már egyedüli és megismételhetetlen módon megjelent közöttünk és megmutatta magát. Azóta annyit tehetünk, hogy olyannak fogadjuk el Őt, amilyennek kinyilvánította magát a betlehemi Kisdedben.

Minden embernek számolnia kell Jézussal, akiben közénk szállt az Isten. Születése óta nem tehet úgy, mint ha Jézus Krisztus sohasem létezett volna. Születésnapjáról, évről évre megemlékezik a világ, annak nem keresztény része is.

Vajon nem az-e az oka annak, hogy a világ megannyi kínlódása, az igazságosság és a béke megteremtésének érdekében, kudarcba fullad! És az emberi kapcsolatok összekuszálódnak, s eltűnik az életből a szolidaritás.

Sajnos ez nemcsak hazai, hanem globális jelenség! Pedig immár kétezer éve hangzik a kereső ember felé: „Nem adatott más név az embernek, amelyben üdvözülhetne, mint Urunk Jézus Krisztus szent neve."

Amen 

Karácsony utáni 2. vasárnap 2021

 Karácsony utáni 2. vasárnap 2021

Bevezetés

Karácsony a kereszténység egyik legfiatalabb, 4. században keletkezett, de egyben egyik legnagyobb ünnepe is, amelyen Jézus születését, testet öltését üljük meg. Liturgiailag nyolcaddal. A mai vasárnap evangéliuma magasztos szavakkal mondja el a Karácsony, a Megtestesülés titkát. Azt, hogy az Ige testté lett, s közöttünk lakott, s azoknak, akik befogadták őt, hatalmat adott, hogy Isten fiai legyenek.

A kérdés az, hogy befogadtuk e mi őt? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket. 

Kirié litánia

Urunk, Jézus Krisztus! Te vagy az értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett örök Ige. Uram irgalmazz!

Urunk Jézus Krisztus! Te testvérünkké lettél, add, hogy mi is testvérei legyünk egymásnak! Krisztus kegyelmezz!

Urunk, Jézus Krisztus! Te hatalmat adtál azoknak, akik befogadnak Téged, hogy Isten gyermekei legyenek. Add, hogy mi is Isten gyermekeiként éljünk e világban. Uram irgalmazz!

Evangélium után

Az Evangélium a Karácsony üzenetét és titkát idézi. Szent János evangélista himnuszt zeng, a megtestesült Bölcsességről, az Isten Igéjéről, amely közöttünk lakozott. "Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekévé legyenek." Szent János apostol, a szeretett tanítvány tényszerű megállapítása, hogy habár Isten szeretetből megtestesült, övéi közé jött, de nem mindenki ismerte fel. „Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekévé legyenek.”

Szent Pál apostol ezt még jobban kiemeli és megerősíti: „Őbenne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk színe előtt. Szeretetből eleve arra rendelt minket, hogy akaratának tetszése szerint, Jézus Krisztus által fogadott fiakká legyünk, és magasztaljuk fölséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket.”

Nagyon fontos, hogy ebben a megkezdett évben, újra tudatosítsuk ezt az Istenhez való tartozásunkat.

Jézus azért lett emberré, hogy általa a távoli Isten, közel válóvá legyen. - Ez a titok a Szentírásban kétféle módon áll előttünk: a születéstörténetek elbeszélő formájában (a szinoptikus evangéliumok leírásában) és a Krisztus örökkévalóságáról szóló dogmatikus, kifejtő-értelmező kijelentésekben (János evangéliumában apostoli levelek leírásában).

A karácsony nem egy népre, hanem az egész világra vonatkozó esemény. Lukácsnál nem véletlenül játszik olyan nagy szerepet a világtörténelmi keret (Augustus császár, Cirénius és Pilátus helytartók), nem hiába nyílik meg az ég a betlehemi mezők felett, s nem véletlenül hirdet az angyali szózat békét az egész földnek.

Pálnál a krisztológiával kapcsolatosan nem ok nélkül találunk kozmológiai (a világegyetemre vonatkozó) kifejezéseket. Az emberrélétel az egész emberiségre vonatkozik. Ezzel az Úristen új fejezetet nyitott az egész emberiség történetében.

A karácsonyi történet a jövőre is vonatkozik. A karácsony fénye a hívők számára megváltoztatja a valóság képét minden dimenzióban.

Karácsony az új teremtés kezdete: „A régi elmúlt, és íme: új jött létre.” Olvassuk a Korinthusiakhoz írt második levélben. Karácsony a keresztény reménység forrása. Motivál és mobilizál minket, ugyanakkor vigasztal is az örök karácsony fényével. A karácsony túlmutat az egyéni és családi vonatkozásain.

A karácsony a kereszténységnek mind a mai napig a legnépszerűbb, leghatalmasabb és a legtöbb vallásos embert megmozgatni képes ünnepe. Ünneplése a szeretet kifejeződése kíván lenni – a kölcsönös ajándékozás, a családi összejövetelek és a vendéglátás formájában is.

Karácsonykor megolvad a jégpáncél az emberi szíveken, felengednek az emberek, s közelednek egymáshoz. Ha máskor nem is, de ilyenkor kicsit testvéreknek is érzik egymást.

A karácsonyt az emberi nyüzsgés szürkesége, sőt ínsége és nyomorúsága borítaná be, ha nem ragyogna át rajta Isten ember iránti üdvözítő szeretete.

Szürkeség, sötétség borítja be mindazok életét, akik nem fogadják be őt, de a miénket, akik befogadtuk és befogadjuk, öröm árasztja el, mert hatalmat adott nekünk, hogy Isten gyermekei, a Világosság fiai legyünk. és isteni fénnyel járjunk e világban.

Ámen

Szűz Mária, Isten anyja

 Szűz Mária, Isten anyja

Bevezető

Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szűz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. A keresztfán függő Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendőt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk, amikor gyilkos testvérháborúk dúlnak, szegénység és nyomor uralkodik világszerte e világban.

Testvéreim! A tisztaszívűek Isten áldásában részesülnek. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy elnyerhessük ebben az évben is életünkre az Ő áldását.

Kirié-litánia

Jézus Krisztus, Aki áldássá lettél minden ember számára: Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, Aki testvérünk akartál lenni, hogy mi Isten gyermekei legyünk: Krisztus, kegyelmezz!

Jézus Krisztus, Akinek nevében üdvösséget talál minden ember, Uram, irgalmazz!

Dicsőség a magasságban Istennek

És a földön békesség a jóakaratú embereknek. Dicsőítünk téged, áldunk téged, imádunk téged, magasztalunk téged, hálát adunk neked nagy dicsőségedért, Urunk és Istenünk, mennyei Király, mindenható Atyaisten. Urunk, Jézus Krisztus, egyszülött Fiú, Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia, te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk

Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket. Te az Atya jobbján ülsz, irgalmazz nekünk. Mert egyedül te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel együtt, az Atyaisten dicsőségében. Ámen 

Evangélium után

Több mint harminc esztendeje a pápák minden évben, január 1-én üzenettel fordulnak a világhoz. Ez a béke világnapja.

 Nézzük e világot! Püspöki sorokat idézek: „Két repülő New Yorkban, sok repülő Afganisztánban.  Kedves levél itt, halált hozó ott. Szép ház és bőséges étel, menekültsátor és a sor végének már nem jutott étel. Havi több milliót keresők, gyermek nélkül, - és szerencsétlen munkanélküliek három-négy gyermekkel.

Vajon két világot teremtett az Úr és mi kevertük össze és lett ilyen zavaros? Ó, nem. Csak egyet és minden emberben saját képmását akarta megtestesíteni. "Alkossunk embert, a mi képünkre és hasonlatosságunkra" szólt.

Az értelmes ember, a szabad akaratú ember nagyravágyásában összetévesztette és téveszti még ma is önmagát az Istennel. Bár nem ő teremtette a Földet, az olajt, az aranyat, az atomot, mégis kizárólagosan akarja birtokolni. A megtermelt javak, mind az övé.

A mások kizsákmányolása, elnyomása, munkájának gyümölcse, haszna az övé. Sőt a másik élete fölött is úr, megölheti, elpusztíthatja okkal, vagy kedvtelésből. Önmagát féltve, vagy gyűlöletből. S ha a másik is kivenni akarja részét az Isten alkotta világból, ha élelemre, lakásra és ruhára vágyik, vagy pláne, ha úgy véli, hogy az vétett ellene, akkor szemet-szemért, fogat-fogért. Pusztuljon!

De a keresztény szemlélet szerint van más megoldás is. A továbbiakban beszédem vezérfonala a Szentatya ez évi, újévi békéről és szegénységről szóló üzenete. Ebben azt írja: A nyomor emberek millióinak jogait tiporja sárba és súlyosbítja a nézeteltéréseket. A szegénység leküzdése és a béke építése közötti szoros és kölcsönös összefüggés van. Ugyanis egyfelől a háború szegénységet szül, másfelől a szegénység fegyveres nézeteltéréseket is eredményezhet.

A szegénységet le kell küzdeni, hogy a világon megvalósuljon a béke. A szegényeket nem tehernek, hanem testvéreinknek kell tekintenünk, fölismerve bennük Krisztus arcát. De menyire nem tekintjük mi annak. Az állatok menhelyeiért mennyit fáradozunk, hogy lehetőleg minden állat bejusson oda. Az emberek, hajléktalanok menhelyeiért pedig semmit vagy alig valamit, hogy legalább téli időben bejuthassanak abba. – Teszem hozzá én.

Az igazságtalan rendszerek torzulásaiért előbb-utóbb mindenkinek fizetnie kell. S tapasztaljuk, hogy nem is akármekkorát. A sokat emlegetett globalizáció önmagában nem mozdítja elő a békét, sőt sokszor a megosztottságot és a nézeteltéréseket fokozza. Mind szélesebbre nyitja világszerte a gazdagok és szegények közötti ollót.

Égbekiáltó bűn, a hazánkban is egyre jobban tapasztalható gyermekszegénység iránti közömbösség, az ezzel szembeni emberi tehetetlenség. Ez ellen úgy lehet a leghatékonyabban küzdeni, hangoztatja a Szentatya, ha a gyermekek életkörülményeire hatással bíró tényezőkön javítunk: az oktatás és nevelés, az orvosi ellátás, továbbá a környezet védelem területén. Illetve az édesanyák gondozása és főként a család biztonságának elősegítése révén. Ha a nők és édesanyák méltóságát nem óvják, azt elsősorban a gyermekek szenvedik meg.

Mindenki tudja, csak nem meri hangosan mondani: a szegénység egyik következménye az éhezés, oka az élelmiszerhiány. Ennek egyik legfőbb oka: a fegyverkezés. A fegyverkezési kiadások világszerte aggasztóan növekvő mértékben kötnek le erőforrásokat, amiket a fejlesztési segélyektől vonnak el. A fegyverkezést általában a biztonság és a stabilitás erősítésével indokolják, ám a fegyverkezési verseny következtében kialakuló elszegényedés pont ellenkezőleg hat: visszafogja a fejlődést, s így az instabilitást és a feszültségeket növeli.

Amikor embertelen háborúkat látunk itt is ott is, amikor mindenfelé nő a szegénység és nyomor, hazánkban is, felvetődik a kérdés lesz e foganatja a Szentatya újévi békefelhívásának? És milyen lesz a 2021-es év? Biztos, hogy nehéz lesz! Ezért jobban oda kell figyelnünk egymásra! Minden nehézség ellenére is meg kell őriznünk a Gondviselésben, s Mária oltalmában való reményünket. Mert a látszatok ellenére is:

Még jőni kell, még jőni fog

Egy jobb kor, mely után

Buzgó imádság epedez

Százezrek ajakán.

Amen