2022. január 22., szombat

Isten igéjének vasárnapja 2022

Isten igéjének vasárnapja 2022. 

Bevezetés

Ma, Szentírás vasárnapján nem egy égből ledobott márványtáblát koszorúzunk meg, hanem ahhoz a könyvhöz járulunk, melyből a lét titka és saját életünk titkáról olvashatunk

Az Egyház az egész év folyamán a Szentírás szellemi kenyerével táplál bennünket. De a mai nap, a Szentírás vasárnapján különös szeretettel hívja fel figyelmünket a Szentírás különleges értékeire.

A Biblia ma is a világ legolvasottabb könyve. Mindenki elismeri, csak az EU alkotmánya nem, hogy Európa, sőt a földkerekség nagyobbik része kultúrájának s civilizációjának a Biblia az alapja. Hogy a társadalom erkölcsi életének is az alapja; s minden igaz honfitársunk azt is, hogy nemzetünk jövőjének a biztosítéka is Biblia. Kérdezem: Egyéni életünk boldogulásának is a Biblia az alapja? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket. 

Kirié litánia

Urunk, Bocsásd meg, hogy oly ritkán nyitjuk ki szent könyvedet, Uram irgalmazz!

Urunk, Bocsásd meg, hogy szentiratod olvasásakor nem vesszük észre a nekünk szóló üzenetedet. Krisztus kegyelmezz!

Urunk, Bocsásd meg, hogy szentiratod olvasásakor lelkünkbe hullatott igéid nem hoznak bőséges termést, Uram irgalmazz! 

Evangélium után

Móra Ferenc egyik novellájának főszereplője, Mihály gazda, idézést kap a bíróságra valamilyen peres ügyben. Kiköszörüli a kis baltát, és azzal megy be a városba. A kapus nem akarja beengedni a baltát. A teremőr is megállítja. A bíró ki akarja vitetni. Mihály gazda erősködik: „Ezt nekem írásba adták!” „Mit, hogy hozzon magával baltát?” „Nem. Az idézésen az áll, hogy a védelmemről magam tartozom gondoskodni. Ez az én védelmem.” Alig tudták megmagyarázni neki, hogy ez annyit jelent: védőügyvéd hiányában magának kell az érveket felsorolni igaza mellett.

Ma hitünket gyakran érik támadások. Védelmünkről magunknak kell gondoskodnunk. Ezért a kisbaltát, a Bibliát, mindig magunknál kell tartanunk. Méghozzá kiköszörülve. Vagyis ismernünk kell fortélyát, és ügyesen kell alkalmaznunk.

Nem dicsekvéskép mondom, Középiskolás koromban, én is magammal hordtam sok diáktársammal együtt, egy gyufadoboz nagyságú bibliofil papírra nyomtatott Bibliát.

S hasonlót olvasok kedvelt költőnkről, Radnóti Miklósról is.

Életrajzi adatai szerint a költő csak egy könyvet, a Szentírást vitte magával a haláltáborba. Ott volt sáros kabátja zsebében halálában is.

Hasonlókat olvasok nagy költőnkről, Pilinszky Jánosról is.

A katonai behívó, és a katonai élet, egy olyan szűrő erejű hatást gyakorolt rá, aminek az lett a következménye, hogy csupán a Bibliát tartotta meg magánál, minden más könyvét haszontalannak tartotta és hátrahagyta.

Tudjuk, hogy nemcsak ők, hanem sok millióan tartották és tartják maguknál a Szentírást.

Tudjuk, már idéztem, hogy a Biblia ma is a világ legolvasottabb könyve. Mindenki elismeri, csak az EU alkotmánya nem, hogy Európa, sőt a földkerekség nagyobbik része kultúrájának a Biblia az alapja. Hogy a társadalom erkölcsi életének is az alapja; s hogy nemzetünk jövőjének is a biztosítéka.

Ezeket a tényeket még azok is kénytelenek elismerni, akik nem a hit szemével nézik a Szentírást.

Nem csoda, ha sokan megkérdezik: miben rejlik a Biblia varázsa, az a csodálatos siker, amivel csak ez a könyv büszkélkedhet?

Abban hogy a Biblia nem csupán az ember szava, az ember kiáltása, az ember története, az ember éneke, hanem Istené is. A túlsó partról, a túlsó partra hívó üzenet, amely kérdéseivel és válaszaival túlmutat az emberi tapasztalás határain.

A Biblia célja nem a szórakoztatás, nem az emberi tudás gyarapítása, hanem az emberi bölcsesség gyarapítása, lelkünk megszentelése, emberségünk nemesítése.

Ezek ellenére, ha megvizsgáljuk jelenlegi életünket, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy ez a fontos könyv mennyire beporosodott, vagy eltűnt a ma emberének könyvtárából.

Mi hívők sem érhetjük be azzal, hogy itt a szentmisén vasárnaponként hallunk belőle részleteket, de otthon ki sem nyitjuk.

Egy másik szempont.

Természetesen a Szentírást nemcsak olvasni kell, hanem élni is!

Aranyszájú Szent János mutat rá már másfél ezer évvel ezelőtt arra a tényre, hogy előbb volt az apostoli igehirdetés, mint maguk az evangéliumok, és az apostoli igehirdetés alapján jöttek létre az evangéliumok. Vagy ahogyan ő fogalmaz: Az apostolok nem könyvtekerccsel a kezükben hagytak el Jeruzsálemet, hanem a szívükbe írt evangéliummal!

Nekünk is az apostolokhoz hasonlóan, szívünkbe kell belevésnünk a Szentírás szavait és gondolatait és élő bibliává kell lennünk, akik tetteinkkel hirdetjük, hogy megértettük és válaszolunk Istenünk ember-szerető üzenetére.

Befejezésként véssük mélyen emlékezetünkbe, s szívünkbe Gárdonyi Géza szép sorait:

„Minden fakul, minden romlik,

Márványvár is összeomlik.

Bíborleplek ronggyá válnak,

Dicsőségek füstbe szállnak.

Csak ez a könyv nem tér porba,

Mintha volna élő lelke!

Ez a könyv a Mózes bokra:

Isten szíve dobog benne." 

Ámen