Kedves Testvérek!
Közeledik Árpád házi Szent Erzsébet ünnepe. Még a
70-es évek elején hallottam Wartburg várában az idegenvezető ajkáról, mély
átéléssel mondott eme szavait:
1207-ben
született Sárospatakon.
4 éves,
amikor Wartburgba került.
14 évesen már
házas.
20 évesen már
özvegy 3 gyermekkel.
24 évesen már
halott.
Rá 4 évre már
az Anyaszentegyház szentje.
Azóta kitörölhetetlenül élnek e szavak lelkemben. E
világban járva szinte mindenütt találkoztam templomokban Őt ábrázoló
festménnyel és szoborral. Sőt Róla elnevezett település templomában is mondtam
szentmisét. Japánban, Nagaszakiban még ferences világrendieknek is szólhattam
róla.
Tudjuk, hogy több mint 800 évvel ezelőtt, 1207-ben
magyar földön, Sárospatakon, született. Még kislányként elkerült Türingiába, jövendőbeli
férje, Lajos őrgróf családjához.
Mi magyarok mégis magunkénak érezzük őt, bár tudjuk: ő
az egész Egyházé. Ha most több mint 800 év távlatából kérdezzük: mi tette őt
Európa, s az egész világ szívévé, miért annyira vonzó ma is az ő alakja? Az
Árpád-házi szent királyok nemzetségének legsajátosabb és a világtörténelemben
példaadó hagyományát, az életszentséget vitte tovább II. András királyunk
leánya. Már a puszta ráemlékezés is melegséggel, és szeretettel tölti el a szíveket.
Ez teszi lehetővé a rendszerváltozás óta, hogy a
Magyar Katolikus Egyház is ünnepélyesen ünnepelhesse őt, s a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia körlevéllel buzdítsa a híveket Szent Erzsébet
életpéldájának követésére.
Most ezt olvasom fel.
Kedves Testvérek!
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe minden évben arra
szólít fel bennünket, hogy ne csak ünnepeljük és csodáljuk benne a szolgáló
szeretet példáját, hanem kövessük jótékonykodó útmutatását is. A mindössze 24
évet élt magyar királylány felismerte és radikálisan megvalósította az
evangéliumi felebaráti szeretetparancsot. Példája azért tűnik ki a jótékonykodó
szentek sorából, mert a saját történelmi korában az uralkodók között nem volt
példa arra, ahogyan ő a rászorulókat minden téren segítette.
Számunkra a példája útmutatás és személye égi
közbenjárást is jelent, hiszen a Katolikus Karitásznak, a Katolikus Egyház
hivatalos segélyszervezetének a védőszentjeként tekintünk rá. Amikor közbenjárását
kérve emlékezünk rá, tettekre sarkallnak Erzsébet szavai: „Tegyétek boldoggá az embereket!”
Világunkban számos olyan kihívással találkozunk, mint
Árpád-házi Szent Erzsébet a maga korában, hiszen egyre több család került nehéz
anyagi helyzetbe, sokan szorultak egzisztenciálisan az élet peremére.
Szentatyánk, Ferenc pápa arra szólítja fel az egyház
tagjait, hogy induljunk el feléjük. „Mesterünket
követve mi, keresztények arra kaptunk meghívást, hogy tekintsünk testvéreink
nyomorára, érintsük meg, vegyük magunkra és tegyünk konkrétan azért, hogy
könnyítsünk rajtuk.
E nyomor
láttán az Egyház felkínálja szolgáló szeretetét, a diakóniát, hogy segítsen a
szükségben, begyógyítsa ezeket a sebeket, amelyek elcsúfítják az emberiség
arcát. A szegényekben és a legutolsókban mi Krisztus arcát látjuk. Ha szeretjük
és segítjük a szegényeket, akkor Krisztust szeretjük és szolgáljuk.”
Az Egyház a szolgáló szeretetét sokféle módon teszi a
világban, de leginkább a hivatalos segélyszervezetén, a Karitászon keresztül
valósítja meg. A Karitász az egyik legnagyobb világméretű segélyszervezet,
hiszen 165 országban van hivatalos szervezete és 200 országban segít éves
szinten 24 millió emberen. Ezt a nagy munkát 625.000 önkéntese és 440.000 ezer
munkatársa végzi. Ennek a világméretű karitatív szolgálatnak része hazánkban a Katolikus
Karitász – Caritas Hungarica, amely 800 településen, közel 10.000 önkéntessel
teszi a jót.
Magyarországon a Karitász munkája során kiemelten
foglalkozik az idősekkel és betegekkel, a gyermekes családokkal, a hajléktalanokkal,
a szenvedélybetegekkel, a testi-szellemi fogyatékkal élőkkel, a nemzeti
kisebbségekkel, a menekültekkel és a bevándorlókkal.
Negyedik éve működik a Karitász Krízissegély
programja, amellyel az egzisztenciálisan kritikus helyzetbe került családokat
támogatják gyógyszerrel, élelmiszerrel, ruhával, bútorokkal, rezsi hozzájárulással,
lakbérrel, fűtéssel, lakhatással. Ott van a katasztrófáknál, hogy segítsen az
életkörülmények helyreállításán. Mindezt az Egyház nevében és az evangélium
szellemében teszi.
Ez a nagy kihívást jelentő munka azért valósulhatott
meg, mert az elmúlt évben a templomi adománygyűjtések alkalmával híveink
nagylelkűen támogatták a Karitász szolgálatát. Szent Erzsébet ünnepéhez
kapcsolódva Egyházunk külön is háláját fejezi ki a Katolikus Karitász minden
munkatársának, önkéntesének és támogatójának. Ha valaki önkéntesként szeretne kapcsolódni
ebbe a nemes munkába, a plébániákon érdeklődhet a helyi lehetőségekről.
Különös értéke hazai egyházunknak, hogy plébániáinkon
önálló karitász-csoportok működnek, melyek a plébániák területén élő rászorulók
önkéntes segítését szervezik és végzik nagy szeretettel és figyelemmel.
Bizalommal kérjük híveinket, hogy november 23-án,
vasárnap perselyadományaikkal is segítsék Egyházunk karitatív szolgálatát.
Amikor megköszönjük a testvérek adományait, Árpád-házi
Szent Erzsébet közbenjárását kérjük mindnyájunkra, hogy lelkesítsen és erősítsen
bennünket a jóban!
Budapest, 2014. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén:
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia