Bevezetés
Ma a liturgia a Lateráni Bazilika
felszentelésének ünnepét üli. Olyan főünnep ez, mely az évközi 32. vasárnapi
miseszöveget is háttérbe szorítja.
A Város (Róma) és a földkerekség minden
templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán.
Isten épülete vagyunk, halljuk Pál
apostol szavait. A kőből épült templom felszentelésének ünnepén jusson eszünkbe
ez is, hogy testünk a Szentlélek temploma,
és az is, hogy nekünk, e közösség tagjainak, mint lelki köveknek Isten templomává kell épülnünk. Mennyire törekszünk
mi arra, hogy belőlünk épüljön, felépüljön magyar honban Isten temploma, Isten
országa?
Kirié
litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy bár a
Szentlélek templomai vagyunk, mégsem törődünk eléggé lelkünk tisztaságával.
Uram, irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy mint
lelki kövek nem igyekszünk eléggé, eggyé, Isten templomává épülésünkkel.
Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy bár az
Írás kéri, hogy váljunk áldozattá és adjuk oda életünket egymásért, mégsem
válunk azzá, s nem adjuk oda életünket egymásért. Uram, irgalmazz!
Evangélium
után
Lateráni bazilika a pápák leg-ősibb bazilikája.
Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Néró elleni
összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. A Római Birodalom 300
éves egyházüldözése után A kereszténnyé lett Nagy Konstantin császár, a 313-as
Milviusi hídnál lezajlott ütközet előtt álmában egy fénylő keresztet látott,
rajta e felirattal „In hoc signo vinces” – „Ebben a jelben győzni fogsz”. És
győzött! A győzelem hatására megtért, megkeresztelkedett, s a keresztényeknek
ajándékozta a Lateráni palotáját. És átalakították templommá.
A katakombák titkos miséző-helyei után
Krisztus hívei már föld-feletti templomban ünnepelhettek, díszes oltárt
állíthattak fel, ünnepélyes körmeneteket tarthattak. A bazilika elismerést,
tekintélyt biztosított a keresztények számára a kívülállók felé. Befelé pedig
összefogta, egybekovácsolta Isten szent népét és a római püspökkel való
kapcsolatot megszilárdította.
Ez a templom lett a pápák címtemploma.
A történelem folyamán sok viszontságot
élt át. Vandálok, földrengés és tűzvész pusztították De mindig újjá építették.
A bazilika jelentős pusztulása a pápák avignoni fogsága idején következett be.
Ehhez az is hozzájárult, hogy a pápák visszatérése után a II. Gyula pápa által
építetett Szent Péter bazilika vált központtá és a Lateráni bazilika szerepe
csökkent.
Döbbenetesen szép ez a mai Lateráni
bazilika, a 36 gránit oszlopával, az apostolok szobraival, amelynek mindegyike
közel ötméteres, avagy a főoltárával, ahol a II. Vatikáni Zsinatig csak a pápa
misézhetett. S nekünk, magyaroknak különösen is kedves. A templom hajójában, jó
magasan, egy dombormű annak a történelmi eseménynek emlékét őrzi, amikor II. Szilveszter
pápa átadta a magyar küldöttségnek Az első királyunknak küldött koronát.
Nagy eseménye volt ez a világegyházban.
Nagy tekintélye volt a Szent István-i országnak abban az időben. És ma?
Közöttünk élő, de nem hozzánk tartozók rombolják elvitathatatlan érdemeit
hazánknak.
A Bazilika nyolcemeletnyi magas
főhomlokzatán ez a felirat olvasható: „Mater et caput omnium ecclesiarum urbis
et orbis”. „A város és a világ minden templomának anyja és feje.” Minden
templom anyja. Találó felirat, mert mit is köszönhet az ember egy anyának? Az
életét.
Mit köszönhetünk mi a templomnak, ahol
megkereszteltek bennünket? Istengyermeki, s örök életet. Így tehát mindenegyes
templom – nemcsak a Lateráni - anya,
s ezért azzal a hálával kell hozzá viszonyulni, mint a szülőanyához szokás.
Az imént mondottak késztetnek e kérdés
feltevésére: De úgy viszonyulunk-e mi templomainkhoz, mint szülőanyánkhoz?
Hálásak vagyunk-e az örökéletet adó keresztségünkért? És ha igen, mivel
mutatjuk ki hálánkat?
Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy
ilyen pompázatos bazilikát építsünk, mint a Lateráni bazilika. Igaz,
szerényebbet még csak igen, miként 80 évvel ezelőtt őseink is ezt a templomot.
Ma nekünk teszi fel a kérdést Pál apostol:
„Nem tudjátok, hogy Ti az élő Isten temploma vagytok?”
Mi a keresztségben lettünk Istennek élő
templomai. Ez nem csak rangot jelent, de még inkább feladatot. Mint ahogy egy kőtemplomot
is karban és tisztán kell tartani, úgy lelkünk templomát is karban és tisztán
kell tartani.
Az evangélium elbeszélése szerint az Úr
Jézus is megtisztította a jeruzsálemi templomot.
Jó ideig csak nézi a vásári forgatagot,
de a Lélek megmozdul benne, és kiűzi a jeruzsálemi templomból az oda nem való
árusokat. Felborítja a pénzváltók asztalát: az Úr hajléka ugyanis nem üzlet és
nem bank.
Különös módon, a templomőrség nem
avatkozik be a felfordulásba. A tanítványok is csodálkozva, ámulva nézik a
haragvó Jézust.
Tette az ószövetségi Zakariás próféta
jövendölését juttathatja az esemény tanúinak emlékezetébe, mely szerint ”Nem
lesznek többé kereskedők a Seregek Urának templomában azon a napon”. Tudni illik
a messiási időben.
A tanítványok emlékezetébe pedig, az
evangélista által is idézett, és Jézusra alkalmazott Zsoltárból vett jövendölés:
„A házadért való buzgalom emészt engem.”
Bárcsak mi is, hívő keresztények, a
jézusi buzgalommal látnánk hozzá, és velünk együtt minden keresztény, lelkünk
templomának a megtisztításához. Ezzel fejezhetnénk ki legjobban hálánkat azért,
hogy a keresztségben Isten gyermekei és templomai lehettünk.
Ámen
F. F.
