Karácsony 2017
Bevezetés
Jézus születésére emlékezünk. A betlehemei
puszta világra szóló eseményére. Híre immár két évezrede lázban tartja az
emberiség nagy többségét. Karácsonykor csillognak a szemek és egymás keblére
borulnak az emberek. Fényárban úsznak a zsúfolásig megtelt templomok és a
krisztushívők ajkáról örömmel száll az angyali ének: „Dicsősség a magasságban
Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek”.
Minden azért van így, mert egykor
történelmünk egén letörölhetetlenül fölragyogott az üdvözítő név: Jézus
Krisztus. Most csecsemőként közeledik felénk: tehetetlenül, kiszolgáltatottan
és szegényesen. Így jelezte, amit később hangosan hirdetett: nem hatalom, pénz
és dicsőség teszi boldoggá az embert, hanem az Isten által hozott testvéri egyetértés,
béke és szeretet. Ezért karácsonyi örömünk akkor lehet teljes és tartós, ha
megengedjük, hogy a betlehemi Csillag üdvözítő fénye beragyogja szívünket.
Hogy beragyoghassa, vizsgáljuk meg
lelkiismeretünket
Kirié litánia
Jézus
Krisztus, Téged elküldött az Atya, hogy gyógyítsd a megtört szívűeket. Uram irgalmazz nekünk!
Jézus
Krisztus, Te eljöttél hozzánk, hogy hívjad a bűnös embereket Krisztus kegyelmezz nekünk!
Jézus
Krisztus, Te az Atya jobbján ülsz, hogy értünk örökre közbenjárj Uram irgalmazz nekünk!
Evangélium után
Karácsony ünnepén egészen sajátos
ünnepi érzések élnek az emberi szívekben. Ma csaknem minden családban
gyertyafényes karácsonyfák tündökölnek. Ma nem harácsolunk, hanem ajándékot
osztogatunk. Ma békéről énekelünk és a jóság puha kendőjét terítjük
szeretteinkre, mert érezzük, hogy karácsony valóban az év legszebb ünnepe.
Vajon miért ilyen szép ünnep a
karácsony és miért öltözteti örökzöld köntösbe a szíveket? Vajon honnan indul
el ez az ajándékozási láz, amely által mindenki megéli boldogító gazdagságát?
Honnan van az, hogy még azok a
testvérek is, akik talán egész esztendőben elkerülik a templomot, most itt
vannak közöttünk? Miért van az, hogy a közömbösség hamuja alatt is fölizzik a
hit parazsa és elindulnak vele - lélekben - Betlehem felé?
A válasz igen egyszerű. 2000 évvel
ezelőtt, különös vendég érkezett a földre. Egy Gyermek, rongyos istállóban, egy
Szűznek ölén. Jézusban az Isten hajolt le hozzánk, hívás nélkül, de megrakodva
a legnagyobb üzenettel: Ember! Szeretlek!
Karácsony azért nagy, azért szent
és örök ünnepe e világnak, mert megtestesült az Isten szeretete. Azért önti el
szívünket az ajándékozás láza, mert a bennünket megajándékozó Istent akarjuk
utánozni, aki a legnagyobbal, szeretett Fiával ajándékozott meg bennünket. Úgy
szeretette Isten e világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte, hogy mindaz,
aki benne hisz el ne vesszen, hanem örök élete legyen!
Mennyi ember születik naponta a
földre! Egyre növekszik a földet beborító emberrengeteg. Vannak benne
jelentéktelen, szürke emberkék, de akadnak magasba nyúló királyi tölgyek. Az
elmúlás azonban mindegyiket megfosztja az élet, a hírnév, a dicsőség
lombjaitól. Csak egyetlen örökzöld fája van az emberiségnek, és ez Jézus
Krisztus!
Vajon mi ennek a magyarázata?
Honnan a betlehemi barlang példátlan sikere? Miért van az, hogy sem a kegyetlen
idő, sem barátainak gyávasága, sem ellenségeinek igyekezete nem tudja a feledés
szikláját görgetni a betlehemi barlang elé? Hiába dobálják feléje a hazugságok
felhőrongyait. A Betlehemi Kisded csillagának fénye kiolthatatlanul tündököl az
emberiség égboltján.
Vajon ki ez a Gyermek? Az
egyszerű ácsmester, József és Mária fia? Ki ez a Gyermek, akire már csecsemő
korában véres kardok leselkednek, és földönfutóként menekül Egyiptomba? Ki ez a
Gyermek, aki 12 éves korában megszégyenítette az írástudók bölcsességét? Ki ez
a Gyermek, aki csak engedelmességével emelkedik ki a többi közül? Kicsoda
Jézus?
Ha megkérdeznénk most
kor-társainkat, sokan zavarba jönnének, és hirtelenjében nem tudnának, mit
válaszoljanak. Egy szupersztár! - mondanák egyesek. Mondabeli hős, s legendás
alak, dadognák mások. Bölcs tanító, vallásos zseni, forradalmár. Ezek a Jézust
csak felszínesen ismerők válaszai.
De ma már az embereknek nem olyan
brosúraszerű válaszokra van szükségük, amiket a felszínesen ismerők adnak,
hanem olyanokra, amelyet egyedül az adhat, aki egyedül illetékes a kérdésre
válaszolni.
Ezért az igazi, s helyes választ
keresők, a Krisztus által alapított egyházhoz fordulnak, mert tudják, hogy csak
tőle kaphatják meg a helyes választ, amely tömören így hangzik: Jézus az Isten
Fia, a megígért Messiás!
Őt küldte az Isten, hogy szent
embersége legyen az az út, amelyen elindulhatunk, nem a világűr meg-hódítására,
hanem az Isten országa, a szeretet, az igazságosság és a béke országa felé!
Igaz, hogy Jézus Krisztus már több
mint 2000 éve eljött a földre, de mi emberek, sokak szemében úgy tűnhet, hogy
még el sem indultunk igazában ezen országba vezető úton.
S valóban! Csak nagyon keveset
valósítottunk meg Jézus Krisztus tanításából. És igencsak sok olyasmit tettünk,
ami éppen tagadása az ő tanításának.
És csak rövid ideig tart
karácsony. Mi, mégis próbáljuk meg a lehetetlent, 365 napig tartóvá tenni a karácsonyt.
Lehet, hogy ez nem is lehetetlen, hanem egy egyedülálló, történelem adta nagy
lehetőség! Amellyel nem élni, jóvátehetetlen bűn lenne. Nem adhatjuk át sorsunk
irányítását azoknak, akik igencsak megnyomorítottak már bennünket, a korábbi
évtizedekben.
Nekünk, kötelességünk újra
karácsonyivá, örömtelivé varázsolni honfitársaink életét is, hogy legyen már
végre békesség e hazában minden családban, minden jóakaratú embernek!
Ámen.
Karácsony – Harang csendül...
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
