2017. december 31., vasárnap

Újév. 2018

Újév, Mária Istenanyaságának ünnepe

Bevezetés
Újév napján vegyes érzelmekkel ébredünk. A megilletődés, a vágyakozás és a reménykedés érzelmei vesznek erőt rajtunk. Mindenki remél valamit. A munkanélküli állásról, a beteg egészségről, a félénk biztonságról, a magányos társakról, a becsapottak igazságról, a hontalanok meleg otthonról, a foglyok szabadságról álmodoznak. Mindannyian szeretnénk nyugodtan és békében élni. Békét szeretnénk szívünkben, békét családunkban, békét nemzetünknek és békét az egész világnak.
Gondolkodtunk e már azon, hogy mit teszünk majd mindezekért ebben az újesztendőben

Kirié-litánia
Jézus Krisztus, Aki áldássá lettél minden ember számára:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki testvérünk akartál lenni, hogy mi Isten gyermekei legyünk:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Akinek nevében üdvösséget talál minden ember:
Uram, irgalmazz!

Evangélium után
Minden emberi közösség, minden kultúra életereje lemérhető azon, hogyan értékeli az anyai szolgálatot. Ahol a nők nem tekintik áldott és boldogult állapotnak, ott a halál kaszái suhognak. Az élet tanítómestere, a történelem számos példával bizonyítja ezt a szomorú igazságot.
Az anyátlan, apátlan, gyermektelen világ mindenkor önmaga sírásója. Erre figyelmeztet egyházunk a polgári év első napján, amikor Szűz Mária istenanyaságát állítja elénk. Azt az alázatos, egyszerű asszonyt, akinek anyai ölén született és indult el isteni küldetésére a mi Urunk, Jézus Krisztus. Ezért lett Mária a karján hordozott Kisdeddel az új év drámájának első szereplője.
A liturgia azonban nem azért állítja elénk Máriát, hogy megcso-dáljuk, és dicséretét zengedezzük. Sokkal inkább az a célja, hogy belátassa velünk az anyai szolgálat fönségét, és követésére buzdítsa Éva leányait.
Bármennyire is vakmerőnek hangzik, de ki kell mondanunk: Minden keresztény hívőnek az a szerepe, mint Máriáé. El kell hoznunk, fel kell kínálnunk a világnak, minden embernek Jézust. Egy közönyös, egy ellenséges világban, ahol úton-útfélen gyilkos Heródesek leselkednek, szavunkkal, életünkkel meg kell jelenítenünk a világ Világosságát.
Isten már kezdettől fogva munkatársi szereppel tüntette ki az embert. Érvényes ez mind a természet, mind a kegyelem rendjében. Azon kell fáradoznunk, hogy a Földön, megjelenjen az a Jézus, Aki mint a bűnösök barátja, szívünket templommá változtathatja.
Erre azért is nagy szükség lenne napjainkban, mert a Sátán, akit a Szentírás gyilkosnak nevez, félelmetes fegyvereket adott az emberiség kezébe.
"Napjaink válságát egyetlen mondatban lehet összefoglalni: az emberi tudat kialakulásától egészen századunk közepéig az embernek csak egyénileg kellett szembenéznie a halállal; Hirosima óta az emberiség egésze kénytelen együtt élni a biológiai fajként való kihalás lehetőségével." És a hatalombitorlók ezzel rémisztgetik is az emberiséget.
Einsteintől származik a vallomás: "nem vagyok hajlandó azt hinni, Isten kockázik a világgal".
Amit azonban nem hihetünk Istenről, azt el híhetjük a gonoszság fejedelméről és a szolgálatába szegődött emberekről: migránsinváziókat, tömeges merényleteket szervezőkről.
A Szentatya újévi béke üzenetében ezért hangsúlyozza: "A keresztények arra kaptak hivatást, hogy irgalmasok legyenek…", "Nincs béke igazságosság nélkül és nincs igazságosság megbocsátás nélkül." "Bárcsak az emberi család igazi és tartós békére találna, arra a békére, amely csak az igazságnak az irgalommal való találkozásából születhet" írja a Szentatya üzenetében.
Az ember értelmes természetéből következik, hogy célokat tűz maga elé és terveket kovácsol. Ilyenkor, újesztendő táján, főleg ebben az esztendőben, amikor nemzetünk sorsáról, jelenéről és jövőjéről döntünk majd. Egyének és közösségek, intézmények, hivatalok nagy feladatokra vállalkoznak. Igaz, hogy számos olyan esemény közbe-jöhet, ami megakadályozza egyéni és közös terveink megvalósítását, mert az ismert törvény szerint, ami közbe jöhet, az közbe is jön..
A hívő ember a tervezésben Máriát utánozza. Ő egészen biztos, hogy nem rendelkezett előjegyzési naptárral, nem voltak sajáttervei, mert az angyali köszöntés alkalmával véglegesen igent mondott Isten terveire, Isten akaratára. A Szentlélek által megvilágosítva a nagyokosságú Szűz megértette, hogy Isten terve, Isten akarata, és ezt nem szoktuk hangsúlyozni, nem más, mint, hogy mi boldogan éljünk itt a földön.
Mária hívatása Isten terveiben csupán az, hogy isteni gyermeke számára meleg otthont teremtsen és bebizonyítsa a világnak, hogy a hívő, szerető, tiszta szív egy szolgálóleányt is királynővé tehet.
Ki kételkedhet, hogy ebben a szerető szolgálatban mindannyian utánozhatjuk Máriát? És ki kételkedhet abban, hogy miként Mária a Világ Világosságát adta a Világnak, úgy kell, hogy mi is Őt adjuk a világnak. Ezt tette ő a mi kötelességünkké. „Ti vagytok a Világ világossága, úgy világoskodjék világosságtok, hogy látván azt az emberek, ők is dicsőítsék Istent.”
Lehet, hogy csak kevesek számára világítunk. Hitvesünk, szüleink, gyermekeink, szűkebb közösségünk felé azonban áraszthatjuk a szeretet fényét és melegét. Ha mindenki ezt tenné, sokkal fényesebb lenne sötét világunk.
Ezért az újévi program összeállításakor szülessék meg szívünkben a szent elhatározás, hogy a most elkezdődött évben igyekszünk jobban szeretni hitvestársunkat, gyermekeinket, szüleinket és minden honfitársunkat.
Csak így biztosíthatjuk magunk, mieink, és nemzetünk számára a békés jelent, s biztonságos jövőt és boldogulásunkat.

Ámen