Szerda
2016. 03. 30
A feltámadt Üdvözítőnek nemcsak az
apostolokhoz van közlendője, hanem az egész Egyházhoz. Nemcsak a tizenkettőnek
jelenik meg, hanem a csalódottan Emmauszba igyekvő két tanítvány előtt is
feltárja a hit útját. Ezt az ószövetségi jövendölések értelmezésével kezdi, és
fokról fokra ismerteti meg magát.
Szenvedése, halála és feltámadása nem
különálló események, hanem az üdvtörténet kibontakozásai. Isten azt valósítja
meg, amit ígért, és az egész emberi nemet vezeti üdvösségre.
Akik így látják a feltámadás titkát, azok
a húsvét utáni megjelenéseket nem tartják képzelgésnek, és elfogadják azt is,
hogy a feltámadt Krisztus közöttünk van a kenyértörésben.
(Adoremus 2006.)
