Mária Magdolna azért találkozhat az elsők között a Feltámadottal, mert
nem zárkózik be otthonába. Jézust szolgálta sok útja során és ott áll a kereszt
alatt is. Nem nyugszik bele a ténybe, hogy Jézus meghalt és eltemették, hanem
Ura közelében akar lenni. A sír előtt könnyezve gyászolja Mesterét, mert mit
sem sejt a feltámadásról. Sír, mert azt gondolja, hogy az események
megváltozhatatlanok. Sír és lassan elfogadja a történteket. S amikor megjelenik
neki a feltámadt Jézus, először fel sem ismeri, mert nem gondolja, hogy valaha
is találkozhat még Urával. Kitartása jutalmaként a találkozás és a felismerés
örömével távozik.
(Adoremusz 2005
