Építkezés
A középkorban többször is előfordult, hogy
egyes nagyvárosok katedrálisainak építése háborúk, járványok vagy sok esetben a
pénzhiány miatt abbamaradt. Általában a tornyok szoktak lemaradni ezekről a
templomokról.
A csonkaság napjainkra az épületek jellegzetes
ismertetőjegyévé vált, de korábban bizonyára sok gúnyos megjegyzést kaphattak
az építtetők. Ezt olvassuk a mai evangéliumban: „Ez az ember építkezésbe
fogott, de nem tudta befejezni.” Vélhetően ezt a jézusi mondást is gyakran
idézhették azoknak, akik nem tudták befejezni az építkezést, mert például
elfogyott az erre szánt pénz. Az ilyen épületek esetében a lassacskán elmúló
szégyenen kívül tulajdonképpen nincs különösebb jelentősége a dolognak.
Lelki életünkben viszont komoly
következményekkel járhat a befejezetlenség, a félkész állapotba való
beletörődés, a félúton való megállás. Jézus az élet teljességére hív minket.
Azt szeretné, ha nem nyugodnánk bele a félkész helyzetekbe, ha nem csak félig
adnánk neki magunkat, hanem egész szívünkkel, életünk teljes felajánlásával
követnénk őt.
Vessünk számot önmagunkkal! Ne maradjunk
félkész termékek! Ne hagyjuk abba a lelki építkezést, fejlődést! Törekedjünk a
teljességre, az üdvösségre, amely az Istennel való élet teljessége.
