Advent 4. vasárnapja. 2018
Bevezetés
A mai, advent 4. vasárnap evangéliumi szakasza két
áldott állapotban levő asszony: Mária és Erzsébet találkozóját írja le. Mária keresi
fel a gyermeket váró rokonát, Erzsébetet, hogy segítsen neki. Elmondják
egymásnak gyermekvárásuk titkát és örömét. - Történnek e ma ilyen találkozások,
titkok, örömök megbeszélései demográfiai problémákkal küzdő népünk életében.
Kirié
litánia
Jézus
Krisztus! Akire évezredek óta várt az emberiség. Töröld el vétkeinket. Uram
irgalmazz!
Jézus
Krisztus! Aki eljöttél közénk, hogy békét adj e világnak, békíts ki bennünket
Magaddal és magunkkal! Krisztus kegyelmezz!
Jézus
Krisztus! Növeld bennünk, karácsonyra készülőkben a szeretetet és a jóságot!
Uram irgalmazz!
Evangélium
után
A mai evangéliumban, több találkozásról is hallottunk.
Találkozik két áldott állapotban lévő asszony: Mária és Erzsébet és még két meg
nem született gyermek: Jézus és János. E találkozásokat megemlítő evangéliumi
szavakra kissé jobban oda kellene figyelni a magzati életekről vitázó és azokat
oly könnyedén, lelkiismeret-furdalás nélkül kioltó társadalomban.
Örök, megcáfolhatatlan igazság ugyanis, hogy a gyermek,
áldás, és nem teher, s a minden élet forrásának, a jó Istennek az ajándéka. A gyermeket
váró anya áldott állapotban lévő, várandós, kisbabát váró, és semmiképpen sem terhes,
mint ahogyan a szavakat megszálló, nemzet fogyást folytató, magyarság ellenes
médium mondatja a társadalom számos területén az emberekkel.
Épp ezért a mai evangéliumi szakaszban szereplő két áldott
állapotú személy: Mária és Erzsébet iránti tisztelet, ébresszen bennünk őszinte
tiszteletet minden kisbabát váró, áldott állapotban lévő édesanya iránt is!
Az emberiség századok óta tudja, hogy a zene, a dal
oldani tudja az egyhangú tevékenység unalmát. Ezért dúdol, énekel az ember örömében
és bánatában, magányában és társaságban.
Nem tudjuk, hogy Mária, amikor az angyali üdvözlet
után vándorbotot fogott és elindult meglátogatni rokonát, Erzsébetet, vajon
énekelt-e, de hogy a lelke énekelt az örömtől, az bizonyos, hiszen gyermeket
várt, az Isten Fiát hordozta szíve alatt, és
minden bizonnyal már útközben is dúdolta, énekelte az ősi szép biblikus, énekeket,
a nevéhez kapcsolódott Magnificatot.
A két áldott állapotban lévő asszony, Mária és
Erzsébet, amikor egymással találkoznak, a jó Istennel is találkoznak. Isten
lelke tölti be mindkettőjüket. Erzsébet Istent is dicséri, amikor Máriát e szavakkal
köszönti: "Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek
gyümölcse".
Mária, pedig a Magasztalás, a Magnificat gyönyörű szép
imájában folytatja tovább a dicsőítést, amely ima szünet nélkül felcsendül a liturgiában,
- koncertek alkalmával, templomokban és hangversenytermekben.
Jó lenne, ha Máriát nem tisztelő keresztény
testvéreink tudomásul vennék, hogy a mi Mária tiszteletünknek biblikus alapjai
vannak. Üdvöz légy Mária imánk kezdő mondatai a Máriát köszöntő angyal szavai, folytatása
pedig Erzsébet Máriát köszöntő szavai. Ha ők, az angyal és Erzsébet
köszönthették, miért ne köszönthetnénk mi is az ő szavaikkal Máriát?
A két asszony találkozásában nincs semmi rendkívüli.
Mária meglátogatja rokonát, hogy segítségére legyen gyermekének születésénél.
Mindennapos történet. Bárhol elő- fordulhat rokonok körében, ma is.
Ez azonban itt olyan emberek között történik, akiknek
életét az Istenben való hit, az ószövetségi népnek, s általuk az egész emberiségnek
ígéreteket tevő Istenben való mélységes hit irányítja. Találkozásukkor felemelő
vallásos élményben részesülnek. Ebben világossá válik mindkettőjük előtt az,
amiről Máriának már volt ismerete, az, tudni illik, hogy Gyermekében, az Úr
Isten emberiségnek adott ígéretei beteljesednek.
Mindannyiunk életéhez hozzátartoznak a találkozások.
Ezek sorsdöntők is lehetnek. Ilyen például a szerelmesek találkozása, amelyből
egy életre szóló boldog hitvesi kapcsolat jön létre.
Aztán vannak véletlenszerű találkozások. és mindennaposak,
otthon, a családban, a munkahelyen, hivatalban és iskolában.
A mi találkozásaink is, miként Mária és Erzsébet
találkozása hétköznapiak és ilyen keretben is maradnak. Mégsem jelentéktelenek.
Ezekben is valamilyen formában benne van az Isten és a
hit is. Ezek nem véletlenszerűek, ha a köznyelv annak is mondja, hanem gondviselésszerűek.
És nem mindegy, hogy hogyan találkozunk, hogyan beszélünk egymással. Hogyan
viselkedünk véleménykülönbségek, viták, esetén. Találkozásainkkor minket is,
miként Máriát és Erzsébetet is, ha más formában is, de „Isten lelke kellene, hogy
betöltsön" és gazdagítanunk kellene egymást szép, mi több olykor még
vallásos élményekkel is!
Holnap este már itt a karácsony. Sokan várnak
otthonukba vendéget, régen nem látott családtagokat, barátokat. Örülni fognak
egymásnak, vidám beszélgetések hangja fogja betölteni a lakásokat, érdekes történetek
fognak fényt varázsolni a szemekbe.
Rendkívül üdvös és hasznos lenne, ha ezekben a találkozásokban
meglátnánk karácsony ünnepének igazi tartalmát, Isten és ember végleges,
visszavonhatatlan találkozását egymással.
Istennek emberekkel, - velünk, veled és velem - való
találkozása tegye örömtelivé mieinkkel, s ember-testvéreinkkel való találkozásainkat.
Ámen