BECKET SZENT TAMÁS
1118-ban Londonban született, apja gazdag
normann kereskedő, anyja egy szaracén emírnek volt a lánya. Szülei a kiváló
angliai alapfokú iskolák után Párizsba a legkiválóbb iskolába járatták.
A Canterburyi egyházmegyében volt pap, különböző
kényes feladatait kiválóan látta el, majd a király, II. Henrik lordkancellárja
lett, és a király megbízta fia nevelésével is. Munkáit ekkoriban is kiválóan
látta el, sokszor még az Egyház jogainak feláldozása árán is. (Tiszta erkölcse,
jószívűsége, erényessége ekkor is közismert volt!)
A király feltétlen hívét látta Tamásban,
elhatározta, hogy érsekké teszi. Tamás figyelmeztette a királyt, hogy mint
érsek a király akarata ellen kell sok mindent tennie, ezért meg fog szűnni
barátságuk. Mindezt a figyelmeztetést Henrik csak tréfának vette. 1162-ben
ellenkezése dacára püspökké választották, ő lett a canterburyi érsek.
Mivel az Egyház jogait nagyon határozottan
védte II. Henrik király önkényével szemben, először súlyos pénzbüntetésre, majd
börtönbüntetésre ítélték.
Tamás nem ismerte el bírái illetékességét,
ezért a Szentszékhez fellebbezett, ám biztonsági okokból Franciaországba
menekült, és ott hat évig száműzetésben maradt.
1170-ben visszatérhetett, és a király is
kibékült vele. Kapcsolatuk azonban az udvar ármánykodása miatt ismét
elmérgesedett. Tamás sokat szenvedett. A felbőszült király uszítására zsoldosai
1170. december 29-én az esti zsolozsmáját végző érseket az oltár előtt, papjai
szeme láttára ölték meg.
III. Sándor pápa 1173-ban avatta szentté.
Becket Tamás halála után Jób érsek
prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
Becket Szent Tamásnak feledésbe ment
kultuszát dr. Lékai László bíboros felújította. A kápolnában elhelyezte Becket
Szent Tamás ereklyéjét.
Érdekesség, és a történelem szomorú
tragédiája, hogy Tamást halála után mégegyszer elitélték: VIII. Henrik király
1538-ban számvetésre idézte Tamást. Mivel a halott nem jelenhetett meg, a
hatalmi őrületben tobzódó király lázadás, makacsság és felségárulás címén
halálra elitélte: sírját feldúlták, ereklyéit elégették, a sírjában levő
értékeket elkobozták, szobrait, képmásait és más emlékeket megsemmisítettek.
