2018. december 24., hétfő

Karácsony. Ünnepi szentmise. 2018


Ünnepi szentmise 2018

Bevezetés
A liturgikus köszöntés után szentmisénk kezdetén szeretettel köszöntök minden kedves testvért, aki velünk ünnepel.
Különös szeretettel köszöntöm azokat a kedves testvéreket is, akik rokonaik karácsonyi meglátogatása alkalmából jöttek el ebbe a templomba karácsonyt ünnepelni.
E nap, ujjongó örömmel emlékezünk a világtörténelem egyik legcsendesebb és legtitokzatosabb pillanatára, amikor egy ártatlan csöppség pici testében, Földünkre lépett az Isten és megajándékozott szeretetével és békéjével.
Hogy méltóképpen, és örömmel ünnepelhessünk, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg vétkeinket.

Kirié litánia
Urunk! Add, hogy tiszta lélekkel boruljunk le jászolod előtt. Uram irgalmazz!
Urunk! Add, hogy tiszta élekkel járulhassunk szent asztalodhoz. Krisztus kegyelmezz!
Urunk! Add, hogy őszinte szeretet lakozzék a szívünkben, ne csak ma, hanem az év minden napján embertestvéreink iránt. Uram irgalmazz!

Evangélium után
Szent karácsonyt, hitünk legszebb ünnepét ünnepeljük, amikor a közös öröm testvérré ölel mindannyiunkat. A hívő világ közös nagy öröme hozott el ide a templomba is, Jézus jászolához. Szemünkben ott ragyognak a karácsonyfák fényei, fülünkbe esengenek gyermekeink és unokáink kacagásai. Most pedig csatlakozni szeretnénk a betlehemi pásztorokhoz, hogy köszöntést mondjunk a Kisdednek, aki váltságot hozott az embereknek.
Miért jön el e nap a templomba a még nem hívő is? Vajon miért emelkedik ki a mai nap az év 365 éjjele közül, mi öltözteti ünnepi fényességbe?
Mi hívő emberek jól tudjuk, hogy ez az ünnepi fényesség a szegényes betlehemi barlangból a szegényes istállóból árad e világra. Jézus születése ugyanis új korszakot nyitott az emberiség életében. Megfelezte az emberiség történetét. Kettéosztotta azt Krisztus előttire és Krisztus utánira. S kettéosztotta az emberiséget Krisztussal tartó és Krisztus nélkül élő emberekre.
Azon a szent éjszakán is szerte a földön sok édesanya örvendezett gyermeke születésének. Mi azonban ma egy olyan gyermeket ünneplünk, aki nemcsak egy családnak, hanem minden idők emberének örömhírt jelent.
Augustus császár születésnapját, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom istenített uralkodója, ma már sehol nem ünneplik. A legszegényebb embereknek sem jut eszükbe, hogy reá gondoljanak, dicsőségét zengjék és hálát mondjanak neki. A kis Jézus születése ma is ünnep az egész világon, a szegényes otthonokban csakúgy, mint a királyi palotákban. Pedig nagyon szegény barlangistállóban látta meg a világot.
Miért van ez így? Miféle gyermek az, aki ma is jászolához vonzza az emberek millióit? Miféle gyermek az, akit nem tudnunk elfelejteni? Miféle gyermek az, akit ölelő karok, megnyílt szívek, illetve bezárt kapuk és gyilkos Heródesek várnak? Ki az a gyermek, akinek mosolya annyi gyermek arcán fakaszt önfeledt ártatlan mosolyt? Mit hozott nekünk? Mivel érdemelte ki ezt a világra szóló ünneplést? Miféle kincseket rejt a betlehemi barlang, amely ma is lázba hozza a kincskereső emberi szíveket?
Mi keresztények jól ismerjük a választ.
Ez a gyermek Istennek emberré lett Fia! A megtestesült Örök Ige!
Jól tudjuk: A megtestesülés csodájának, s karácsony titkának csak egyetlen magyarázata van: a szeretet! A szeretet és könyörület hozta le közénk az Isten Fiát, hogy velünk sorsközösséget vállaljon, s tanításával, életével, szenvedésével és kereszthalálával jobbra fordítsa örök sorsunkat. A betlehemi barlang fennen hirdeti: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte, hogy aki benne hisz el ne vesszen.
A betlehemi Kisded, a könyörülő s irgalmas nagy Isten ajándéka az emberiségnek!
Hosszú évmillióknak kellett elmúlni, amíg az emberiség megkapta ezt az ajándékot. És ki tudja, mennyi időnek kell eltelni, amíg az emberiség, minden ember, el is fogadja ezt az ajándékot. Széjjel nézve e világban, határainkon innen, és határainkon túl, bármilyen hihetetlenül hangzik is, de Káin vére folyik az emberi erekben. És sokan nem hajlandók még ma sem testvérként fogadni és köszönteni Jézust, s testvérként elfogadni valamennyi embert!
Minden jó szülő örül gyermeke születésének. Akkor is, ha arra gondol, hogy gyermeke nem neki született. Jézusról azonban tudjuk, hogy nekünk született. Értünk, s a mi üdvösségünkért, s földi és örök boldogságunkért jött a földre!
Minden ember magának születik, még az édesanya sem kezelheti úgy gyermeket, mint saját tulajdonát; még a magzati életűt sem! Minden ember magának születik és nem azért, hogy kegyetlen zsarnokok, diktátorok szolgaságba alázzák. Minden ember magának születik és nem azért, hogy gépek rabszolgája, s a hatalmasok kizsákmányoltja legyen. - Minden ember magának születik és nem háborús kalandorok ágyútöltelékének. - Minden ember magának születik és nem azért, hogy az egymást váltogató izmusok könnyebben, vagy nehezebben megszerezhető eszköze legyen.
Csak egy gyermekről tudunk, aki az Atya akaratából, nem önmagának, hanem nekünk született. És ez a betlehemi Kisded, Jézus Krisztus! – Aki értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a menyből és emberré lett.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!

Ó, emberek, gondoljatok ma rá!

Ámen.