Az evangéliumi szakasz középpontjában egy
arámi kifejezés áll: effeta, ami annyit jelent: nyílj meg.
Ahogyan a mindennapi zsolozsmában
imádkozzuk: nyisd meg Uram ajkamat, hogy dicséretedet hirdesse szavam.
Isten hatalma és bölcsessége különösen az
üdvösség művében mutatkozik meg, hogy helyreállítsa mindazt, ami a teremtés
kezdetén volt. Az ember természetéhez hozzátartozik a kinyílás, a kitárulkozás,
hogy tudjon meghallgatni másokat, és beszélni társaihoz. A másik ember
meghallgatása és a vele való beszélgetés révén kerülünk kapcsolatba egymással.
Az Istennel való kapcsolattartás is
feltételezi ezt, tudniillik, hogy az ember meghallgassa Isten igéjét, megértesse
azt, és feleljen rá.
(Adoremusz 2006)
