Húsvét 6.
vasárnapja 2017
Bevezetés
A II. Vatikáni Zsinat a sajtóról és a kommunikációról
szóló „Inter Mirifica” kezdetű, határozata kezdeményezte, hogy legyen minden
évben egy vasárnap a katolikus egyházban Tömegtájékoztatás Világnapja. 1967 óta
ezt a napot, nálunk húsvét VI. vasárnapján, azaz ma tartjuk.
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy
milyen a mi sajtóhoz való viszonyulásunk:
Kirié litánia
Urunk! Bocsásd meg, hogy hogy nem
tájékozódunk a világ sorsáról, és közömbös számunkra az emberiség, s benne
hazánk és saját jövőnk. Uram, irgalmazz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy a
tömegtájékoztató eszközök között nem teszünk különbséget. Krisztus kegyelmezz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy a közölt
tájékoztatásokat kritika nélkül elfogadjuk. Uram irgalmazz!
Evangélium után
Ferenc pápa 51. tömegtájékoztatási
világnap alkalmából írott körlevelét ismertetem, rövidítve és szerkesztett
formában.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően,
írja Szentatya, a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés ma már nagyon
sokaknak lehetővé teszi a hírek gyors megismerését és gyors elterjesztését.
Ezek a hírek lehetnek jók vagy rosszak, igazak vagy hamisak.
Azt szeretném, írja a továbbiakban, hogy
üzenetem elérne és bátorítana mindenkit, aki szakmai körben vagy személyes
kapcsolataiban mindennap sok információval találkozik. Arra szeretnék buzdítani
mindenkit, hogy építő módon, a mások iránti előítéletet elutasítva kommunikáljon.
Azt hiszem, át kell szakítanunk a
szorongás ördögi körét és gátat kell szabnunk a félelem spiráljának, amely
annak a megszokásnak a gyümölcse, hogy figyelmünket a „rossz hírekre”
(háborúkra, terrorizmusra, botrányokra és az emberi életben előforduló mindenféle
kudarcra) összpontosítjuk.
Természetesen nem arról van szó, hogy
erősítsük az elhallgatást, vagy azt a félretájékoztatást, amely nem vesz
tudomást a szenvedés drámájáról, és nem is arról, hogy naiv optimizmusba
essünk, amely nem engedi, hogy megrendítse a gonosz botránya.
Ezzel ellentétben azt szeretném, írja a
Szentatya, ha mindannyian túllépnénk a rosszkedv érzésén és a beletörődésen,
amely gyakran elfog és fásultságba taszít minket, félelmeket ébreszt vagy azt a
benyomást kelti, hogy a gonosznak nem lehet határt szabni. Egy olyan kommunikációs
rendszerben, amelyben az a logika uralkodik, hogy a jó hír nem kelendő, tehát
nem is hír; amelyben a fájdalom drámájából és a gonosz misztériumából oly könnyen
látványosságot csinálnak. Egyébként is beleeshetünk abba a kísértésbe, hogy
elaltassuk lelkiismeretünket vagy csüggedésbe essünk.
Annak a nyílt és kreatív kommunikációs
stílusnak a kereséséhez szeretnék hozzájárulni, amely soha nem engedi át a
gonosznak a főszerepet, hanem igyekszik rávilágítani a lehetséges megoldásokra,
és kezdeményező és felelős hozzáállásra ösztönzi azokat az embereket, akik felé
közvetíti a hírt. Arra szeretnék hívni mindenkit, úgy beszéljen korunk
embereihez, hogy beszédét a „jó hír”, az Evangélium logikája járja át.
„Meg kell törni a negatív hírek örvényét
azáltal, hogy helyet adunk a jó hírek logikájának. Ennek központi kérdése korunkban
„a remény és a bizalom” kommunikálása”. Dokumentumában arra ösztönzi a tájékoztatásban
résztvevő keresztény tájékoztatókat, hogy legyenek az Evangélium, a „Jóhír” „élő
csatornái”, amely világosságot gyújt a történelem legdrámaiabb helyzeteiben is.
A Szentatya azt kéri, hogy lépjünk túl a
rosszkedv és a belenyugvás érzésén. Annál is inkább, mivel a fájdalom drámáját
és a gonosz misztériumát könnyen látványossággá formálják a tömegtájékoztatás
eszközei.
A Szentatya felhívást fogalmaz meg arra,
hogy korunk emberiségének a jó hír logikáját követő megfogalmazásokat kínáljunk
fel. - Kiemeli, hogy a valóságnak nincs egy félreérthetetlen jelentése. - Minden
attól függ, hogy kinek a nézőpontjából közelítjük meg, - milyen szemüvegen
keresztül tekintünk rá. - Melyik tehát a megfelelő szemüveg a valóság
elmondásához? – teszi fel a kérdést Ferenc pápa a Tömegtájékoztatás 51.
Világnapjára írt üzenetében.
A keresztények számára a valóság
megfejtésének Jézus Evangéliumából, a Jóhírből kell kiindulnia.
Az Evangéliumnak köszönhetően minden
esemény egy jó hír helyzetévé válhat. Az Istent szeretőknek minden a javukra
válik.
Ez a jó hír, amely maga Jézus Krisztus, nem
azért jó, mert hiányzik belőle a szenvedés, hanem azért, mert a szenvedést is
egy szélesebb összefüggésben éli meg. Krisztusban Isten szolidárissá vált
minden ember helyzete iránt.
Ferenc pápa Izajás prófétát idézi: „Ne
félj, mert veled vagyok”. Ez Isten vigasztaló szava, aki öröktől fogva bevonja
magát népe történetébe. Ebből születik meg a remény, a világosság, amelynek
következtében a történelem minden újabb drámája egy lehetséges jó hír
helyzetévé válhat.
Aki hittel nézi az emberiség történetét, az
üdvtörténetet, az látja, hogy a Szentlélek vezeti az Egyházat és látja azt,
hogy Isten az Ura annak, ami Isten és ember között történik, végső soron mindig
az ember javára.
Ma is a Szentlélek veti el bennünk az
Isten országának eljövetele utáni vágyat, sok olyan élő „csatornán”, olyan
emberen keresztül”, akik engedik, hogy az örömhír vezesse őket a történelem
drámái közepette is. Olyanok Ők, mint az e világ világítótó tornyai.
Olyanok, akik „helyesen tájékoztatnak” s
helyesen mutatják az utat, és megnyitják a bizalom és a remény új ösvényeit, - zárja
a Tömegtájékoztatás 51. világnapjára küldött üzenetét Ferenc pápa. Ámen
