A mai evangéliumi rész az utolsó vacsorán
játszódik. Jézus hamarosan bekövetkező haláláról is nyíltan beszél már
tanítványainak. Miután megmosta az apostolok lábát és megjövendölte Júdás
árulását, valamint Péter tagadását, Jézus elkezdi búcsúbeszédét. Először meg
akarja nyugtatni az apostolokat.
"Ne nyugtalankodjék a szívetek!
Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek!" Ők ugyanis aggódnak,
hiszen nem tudják elképzelni életüket az Úr nélkül, akivel évek óta állandóan
együtt voltak. Jézus arról beszél nekik, hogy az a küldetése, hogy a mennyei
Atyához menjen, és ott helyet készítsen mindenki számára.
Jézus útja a szenvedésen, a
kereszthordozáson, a halálon és a feltámadáson keresztül vezet a mennyei
dicsőségbe. Ezt az utat jelölte ki számára az Atya, és az Úr engedelmesen
végigment ezen az úton a mi megváltásunk érdekében. Hová tartunk mi és milyen
úton kell haladnunk? - kérdezhetjük.
Hová vezet az életünk? Mi lesz
osztályrészünk a túlvilágon? Keresztény emberként a mi célunk is az, hogy
eljussunk az Atyához a mennybe. Ehhez az út egyedül Jézus. Általa és ővele
juthatunk el az üdvösségre. Szavai arra bátorítanak minket, hogy induljunk el
az igazság útján, az örök élet útján! Ez az út sokszor keresztút, ahogyan az ő
útja is az volt. De az üdvösségre vezet! Induljunk el és haladjunk kitartóan
Krisztus útján!
