Vízkereszt. 2018
Bevezetés.
Ma, Vízkereszt ünnepén újból Jézus születése áll
érdeklődésünk középpontjában. De egészen más szemszögből, mint Karácsonykor.
Ismét karácsonyi örömünnepet ülünk, de most főleg arra emlékezünk, hogy Jézus
születése a betlehemi pásztorok érdeklődésén túl még a nagyvilág figyelmét is
felkeltette. Ezt szemlélteti a napkeleti bölcsek története a mai evangéliumban.
Ők messzi tájakról jöttek Betlehembe és az egész Világ összes nemzetének
képviseletében, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidóként született
gyermekmessiás előtt.
Amit a pásztorok hazájuk kép-viseletében tettek, azt
teszik most a bölcsek a nemzetek nevében.
Hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is tiszta
szívvel borulhassunk le a gyermekmessiás előtt, vizsgáljuk meg
lelkiismeretünket.
Kirié
litánia
Jézus
Krisztus! Add, hogy a Téged keresőket a csodálatos csillagvilág látványa
indítsa el a Hozzád vezető útra. Uram irgalmazz!
Jézus
Krisztus! Add, hogy a Téged keresőket az Írások szavai segítsenek megtalálni
Téged. Krisztus kegyelmezz!
Jézus
Krisztus! Add meg, hogy a Téged megtalálók, miként a napkeleti bölcsek, élő
hittel boruljanak le Előtted. Uram irgalmazz!
Evangélium
után.
A napkeleti bölcsek története mindig élénken foglalkoztatta
a hívő emberek képzeletét. Annak ellenére, hogy az evangélium. nem említi
számukat és nevüket, a hívő világ mégis tudni véli, hogy hárman voltak - a
háromféle ajándékból következtetve erre - és a középkor óta azt is tudni véli,
hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt a nevük. Az is valószínű, hogy nem
királyok, hanem tudósok voltak, akik arról a vidékről - Keletről - jöttek ahol
a babilóniai fogság után is igen nagy számban éltek zsidók - még főiskolájuk is
volt. Ezek a bölcsek ismerhették a zsidó vallásos irodalmat, ismerhették a
próféták jövendöléseit és ugyanakkor a koruk csil1agászatát is magas szinten.
Az égbolton megjelenő szokatlan csillagászati jelenség, új üstökös-e, vagy
ahogyan már Kepler állította a Jupiter és Szaturnusz konjunkciója, nem tudjuk -
de azt igen, hogy arra késztette őket, hogy elinduljanak Jeruzsálem felé és
megkeressék a jövendölések beteljesítőjét; a Messiást.
Az evangélista ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy
amit a karácsonyi történetekben a zsidó pásztorok tettek szűkebb hazájuk
képviseletében, most a vízkereszti örömhír elbeszélésében ugyanazt teszik a pogány
bölcsek a nemzetek nevében. Jézus születése, tehát nemcsak a pásztorok, a zsidó
országban élők érdeklődését, hanem a zsidó ország határain túl élőkét, a
napkeleti bölcsekét is felkeltette.
Az evangéliumi elbeszélés szerint mindkét esemény
istenkeresésére sarkallja az embert. A pásztorok útra keltek az angyal szavára,
s megtalálták Jézust és öröm töltötte el szívüket. - A napkeleti bölcsek
ugyancsak követték a Csillagot és teljesen ráhagyatkoztak, és megtalálták a
zsidók királyát, a Messiást. - Máté evangélista mai evangéliumi szakaszban
különösen kiemeli, hogy Jézusban van az üdvösség. - Ő az emberek megváltója,
aki után ősidők óta vágyakozott az emberiség: Isten szövetségi népe éppúgy,
mint a pogány nemzetek. - Ez utóbbiak képviselői a mai evangéliumban említett
mágusok, napkeleti bölcsek. - Keresésük, reményük és várakozásuk célja a Betlehemi
Gyermek, akiben megtalálták reményeik beteljesedését.
Az igazság megtalálása és az istenkeresés sohasem
könnyű. Ennek Máté evangélista is tudatában volt. A betlehemi történetekben
kihangsúlyozza, hogy a pásztorok és a bölcsek útra keltek a betlehemi jászoltrónus
egyetlen királya felé. Keresték a Messiást. - Ugyanakkor azt sem feledi, hogy
az istenkeresés komoly nehézségekkel jár. Mindig voltak, vannak és lesznek,
akik nem hajlandók hódolni a szeretet Királya előtt. Elfordulnak tőle és ellene
dolgoznak. Miként egykor, sokan tudomást szereztek Jézusról (Heródes és
udvara), úgy ma is. Vannak közöttük megkereszteltek is, akiknek kötelességük
lenne hódolni előtte, s mégsem hódolnak. A heródesi udvarhoz hasonlóan ma is
sok megkeresztelt kudarcot vall keresztény mivoltában, hivatásában.
Az istenkeresés témája napjaink égető kérdése. Többen
még az Isten gondolatától is szabadulni szeretnének, de nem lehet. Vízkereszt
örömhíre istenkereső nyugtalanságunkat szeretné feloldani. Azt hirdeti, hogy az
örök Isten nemcsak távoli szemlélője történelmünknek, hanem valóságos részese.
Isten olyan közel áll hozzánk, hogy Keresztelő Szent János újjal mutathatott
rá: "Nézzétek! Íme, az Isten Báránya!"
Az első karácsony óta Isten látható és tapasztalható
módon lelhető fel a világban. Így istenkeresésünk nem lehet hiábavaló. Születése
óta mindig vannak, akikről elmondható: "Bementek a házba, és megtalálták a
gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki”. Istenre leltek, még
ha ez nem is volt könnyű.
Az embernek ott kell keresnie az Istent, ahol megmutatkozik,
és olyannak kell elfogadni Őt, amilyen. Ma alig mondhatja valaki komolyan:
"Én ott keresem Istent, ahol akarom”. Mert Isten a názáreti Jézusban már
végérvényesen feltárta magát. - Tévednek, akik azt állítják, hogy "olyan
vallást keresek magamnak, amilyent akarok, mert Isten egyszer már egyedüli és
megismételhetetlen módon megjelent közöttünk és megmutatta magát. Azóta annyit
tehetünk, hogy olyannak fogadjuk el Őt, amilyennek kinyilvánította magát a
betlehemi Kisdedben.
Minden embernek számolnia kell Jézussal, akiben közénk
szállt az Isten. Születése óta nem tehet úgy, mint ha Jézus Krisztus sohasem
létezett volna. Születésnapjáról, évről évre megemlékezik a világ, annak nem
keresztény része is.
Vajon nem az-e az oka annak, hogy a világ megannyi
kínlódása, az igazságosság és a béke megteremtésének érdekében, kudarcba
fullad! És az emberi kapcsolatok összekuszálódnak, s eltűnik az életből a szolidaritás,
hogy az ember, s a világ kihagyja számításaiból, terveiből Jézust. Sajnos ez nemcsak
hazai, hanem globális jelenség! Pedig immár kétezer éve hangzik a kereső ember
felé: „Nem adatott más név az embernek, amelyben üdvözülhetne, mint Urunk Jézus
Krisztus szent neve."
Amen
