Világ világossága
Az évközi időszak részeként a következő
hetek hétköznapjai során Szent Máté evangéliumából a hegyi beszédet olvassuk. A
beszéd Jézus nyolc boldogság-mondásával kezdődik, de ez Szent Barnabás apostol
tegnapi ünnepe miatt kimaradt. A folytatásban két hasonlat mutatja be a
tanítványi életet és küldetést.
"Ti vagytok a föld sója" -
hangzik Jézus első kijelentése. A só egyrészt megadja az ételek ízét, másrészt
már abban az időben is tartósításra használták, hogy az ételek ne romoljanak
meg gyorsan. A szövegrészlet záró kijelentése világítja meg a példa értelmét,
miszerint a jócselekedetek ízesítik meg a krisztusi tanítványok életét, amely
élet így újabb követőket vonz. Ha azonban a tanítvány nem az Úrtól tanult jóság
és szeretet képviselője, akkor kudarcot vall, élete haszontalanná válik, miként
az ízét vesztett só.
A második példa világossághoz, világító
lámpáshoz hasonlítja a tanítványt, amely kép szintén arra akar ösztönözni, hogy
a tanítvány élete legyen példamutató mások számára. A tanítványnak az a
feladata, hogy hirdesse Krisztus örömhírét és jócselekedeteivel bizonyítsa
Krisztus szavainak igazságát és komolyan vételét a maga részéről. Jézus
kijelentette magáról: "Én vagyok a világ világossága" (Jn 8,12). Aki
ővele él, az a világosságban él és maga is a világosság hordozójává,
továbbadójává válik. A mi feladatunk is az, hogy világosság legyünk.
H.I.S.
