Szent
Cirill és Szent Metód
Cirill és Metód egy Leó nevű császári
hivatalnok gyermekei voltak, mindketten a mai Thesszaloníkiben születtek,
Cirill Konsztantin, Metód pedig Mikhaelosz néven (ma ismert nevüket
szerzetesrendbe lépésükkor kapták). A fiatalabb, Konsztantin először
szülővárosában, majd Konstantinápolyban tanult. A császárváros művelt köreiben
a “filozófus” megtisztelő néven ismerték. 858 táján abbahagyta a tanítást, és
visszavonult abba a kolostorba, ahová már évekkel előbb belépett a bátyja,
Metód. A két testvér gyermekkora óta beszélte a
Cirill drága kincset, liturgikus
szövegeket, vitt magával Morva országba, amelyeket görögből szláv nyelvre
fordított, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket. Ez az úgynevezett
glagolita ábécé, amelynek utódját, a cirill betűs írást ma is használják a
szláv ortodox egyházban.
A testvérek kísérőikkel együtt több mint
három éven át végezték missziós munkájukat, de működésük ellenérzést váltott ki
a bajor püspökökből. Különösen a szláv nyelv liturgiai használatát támadták.
Cirill számos diplomáciai manőverrel próbálkozott a frankoktól független morva
egyház megteremtésére:
867-ben Rómába utazott, ahol elérte, hogy
II. Hadrián pápa jóváhagyta a szláv nyelv használatát a liturgiában.
Ám megbetegedett, és 869. február 14-én,
negyvennégy éves korában meghalt.
Szerepét Metód vette át, aki a pannóniai
szlávok körében igyekezett egyházat alapítani. Ki is nevezték Pannónia és
Morvaország érsekévé, és a szlávok között megkapta a szentszéki legátus
hatalmát.
884-ben készült el a teljes szláv nyelvű
bibliafordítása.
885-ben hunyt el.
Tanítványai a Balkánra vonultak vissza.
Cirill és Metód a népnek szóló gazdag liturgikus életért vállalt fáradozásban,
a népnyelv liturgikus használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak.
Az Egyház a „szlávok apostolaiként”,
illetve Európa társvédőszentjeikként tiszteli őket.
