Húsvét 5.
vasárnapja
Bevezetés
Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a
szőlővesszők..., halljuk majd a mai, húsvét 5. vasárnapjának evangéliumában. Ez
a jézusi hasonlat fejezi ki legszemléletesebben Krisztus és a benne hívő
kapcsolatát. Annak a szükségességét, hogy a szőlővessző bő gyümölcsöt teremjen,
elengedhetetlenül szükséges, hogy a szőlőtőn maradjon. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!
Milyen a mi kapcsolatunk Krisztussal? Teljesül-e a bő gyümölcs termés
feltétele?
Kirié
Litánia
Jézus Krisztus, Te vagy a szőlőtő, mi a
szőlővesszők. Add, hogy mindig együtt maradjunk Veled. Uram irgalmazz!
Jézus Krisztus, Te vagy a szőlőtő, mi a
szőlővesszők. Tudjuk, hogy Nélküled semmit sem tehetünk. Krisztus irgalmazz!
Jézus Krisztus Te vagy a szőlőtő, mi a szőlővesszők.
Add, hogy mindig bő gyümölcsöt termők legyünk. Uram irgalmazz!
Evangélium
után
Isten szolgája, a boldogemlékű
Mindszenty bíboros, 40 évvel előttihalála előtt elmondott beszédéből veszek
gondolatokat, hozzátéve sajátaimat is. Tegnap volt ugyanis Esztergomban az
Országos Mindszenty zarándoklat. Tegnap óta áll már imponáló imádkozó szobra a
Magyar Sión tövében.
Én vagyok a szőlőtő, ti vagy-tok a
szőlővesszők, mondja Jézus a mai evangéliumi szakasz szerint. Erről a
példabeszédről mondta Bíboros Úr annak idején, hogy az Úr Jézus szebbnél-szebb
példabeszédeiből ki- emelkedik a szőlőtő és a szőlővessző példabeszéde. - Szép
a jó pásztor és a juhoknak a kapcsolata, de azért a pásztor és a juh mégis két
különálló létező. És vannak eltévedt juhok is. - Az atya, anya és gyermek
kapcsolatában is van tékozló fiú is, jóllehet a gyermek csont az atyjának, anyjának
a csontjából, és vér a vérükből. - És mondhatja azt is az anya, amit a fiatal
Toldi Miklósnak mondott találkozásukkor édesanyja: "Lelkemből lelkezett
gyönyörű magzatom. Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom! Be szép vagy, be
nagyon illesz leventének, Isten se teremtett tégedet egyébnek." - Ezt a
közeli gyermeket, ezt is elveszi először az iskola. Utána jönnek a vőlegények
és a menyasszonyok, azok is elveszik a szülőktől a gyermeket.
De más a szőlőtő és a szőlő-vessző
kapcsolata! Persze ehhez ismerni kell a szőlőművelés mikéntjét.
A szőlőművelésről már a Biblia első
lapjain is találunk sorokat. A Biblia szerint Noé szőlőt ültetett a vízözön
után. Már Melkizedek főpap is, amikor Ábrahámmal találkozott, nemcsak kenyeret,
hanem bort is áldozott a győzelemért a Mindenhatónak.
És szőlőtőn fakad az oltáron megjelenő
legszentebb áldozatunknak, az Eucharisztiának egyik alapeleme, a bor.
Mindenki tudja, hogy ősszel, amikor a
természet téli álomra készül, akkor betakarja a szőlőműves az együttlévő
szőlőtőt és a szőlővesszőt, hogy a gyökerek el ne fagyjanak.
Tavasszal aztán nyitják a szőlőt. Jön a
szőlőmetszés. A szőlőműves a termőre nem forduló szőlővesszőket levágja. Pedig
de nagy érték volt, amíg termő volt, amíg rajta volt a szőlőtőn! - Hitéleti vonatkozásban:
Jaj, annak
a szőlővesszőnek, amelyikből száraz venyige lesz! Elvesztette értelmét, célját,
rendeltetését Isten országában. - Vigyázzunk, hogy soha ne legyen belőlünk
venyige. Nekünk meg kell maradnunk szőlővesszőnek a szőlőtőn. Jézus kéri: "Maradjatok
énbennem, mint ahogy a szőlővessző rajtamarad a szőlőtőn. Nélkülem semmit sem
tehettek."
Azután a termőre fordulókat is
sokféleképpen védik a zivataroktól, a kártékony elemektől, madaraktól,
darazsaktól. A kánikulában, főleg a vénasszonyok nyarán megjelennek ugyanis a
darazsak, és eszik, pusztítják a szőlőfürtöt.
De végre eljön a bő gyümölcsű termés leszüretelése,
a szüret, a vigadozás, az életet megvidámító bor érlelése.
Látjuk, hogy a gondos művelés ellenére
is, számtalan veszély leselkedik a szőlővesszőre. Már említettem, hogy a májusi
fagyok gyakran leperzselik a szőlőtők zsenge hajtásait. A hitvonalán ez
történik azoknak a megkeresztelt gyermekek és ifjak életében is, akik nem részesülnek
vallásos nevelésben.
Később a zivatarok. Megjelennek a
darazsak is. Vallásos életünkben a szekták és tévtanítók. „Sok tévtanító ment
szét e világba”, mondja az apostol már az apostoli korban. Sajnos sok működik
belőlük ma is. Vigyázzunk a darazsakra, amelyek eszik, rágják, pusztítják, a szőlőszemeket!
Alig lehet őket távoltartani a szőlőtől.
Még az EU is a gazdasági céllal létrehozott, történelmi egyházakat támadó kisegyházak,
szekták elismerését rá akarja kényszeríteni hazánkra.
Oh, mennyire szükséges, hogy távol-tartsuk a darazsakat a szőlőtől, a tévtanítókat, a szektákat az egyháztól.
Nem ok nélkül kötelezte Jézus apostolait, hogy tanítsanak minden népet. Nem adott
parancsot a csodatevésre, templomok építésére, egyesületek szervezésére, de
arra igen, hogy tanítsanak, hirdessék az evangéliumot. Fülembe csengnek szinte
naponta a páli szavak: Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot, és engedem,
hogy butítsák, lebutítsák népünket, lemetsszék a szőlővesszőket a szőlőtőről.
Hogy megmaradhassunk a szőlőtőn, hogy
szőlőtő és szőlővesszők együtt maradhassunk, ahhoz az kell, hogy bő gyümölcsöt
termők legyünk.
Mikor leszünk bő gyümölcsöt termők? Ha
tetteink szeretetből fakadnak. És mikor fakadnak szeretetből? Ha megvalósítjuk János
apostol a mai szentleckében halott szavait. és nem szóval és nyelvvel, hanem
tettel és igazsággal szeretjük egymást! És mikor tudjuk ezt megvalósítani? Ha a
szőlőtőn maradunk. Ha megmaradunk benne, akkor ő is megmarad bennünk, és Nélküle
semmit, de Vele mindent megtehetünk az egyének, a családok és nemzetünk boldogabb életéért. Ámen.
Ámen
F.F.
