A
tizenkettő
A tegnapi evangéliumi részletben már
megismertük annak okát, hogy Jézus miért választ ki tanítványai közül
tizenkettőt és miért adja nekik saját hatalmát a gyógyításhoz és a tanításhoz.
A mai szövegben ennek folytatásaként megismerjük a tizenkét kiválasztott nevét,
akiket apostolnak, küldöttnek nevezett az Úr.
Az apostoli küldetés és szolgálat alapja a
Jézus általi kiválasztottság és küldés. Az evangélista talán azért is
hangsúlyozza ezt, hogy ne merüljön fel bennünk, az olvasókban semmiféle kétség
azzal kapcsolatban, hogy honnan, kitől származik az apostolok hatalma. Ők nem
az ördöggel szövetkeznek, miként a rosszindulatú farizeusok gondolták egykor
Jézusról, nem is a saját eröjükből képesek különleges cselekedetekre, hanem
mesterük és tanítójuk, Jézus nevében indulnak, tanítanak és cselekszenek.
Érdemes odafigyelnünk arra, hogy Jézus és
Küldötteinek kapcsolata a mennyei Atya és a Fiú kapcsolatának folytatása.
Miként az Atya elküldte az ő Fiát, Jézust a világba az igazság tanításával és
az üdvösség örömhírével, és hatalmat adott neki, hogy irgalmasságának jeleként
meggyógyítsa a betegeket, ugyanúgy Jézus ráruházván saját hatalmát a
kiválasztottakra elküldi őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak.
Hallgatunk-e az Atya küldöttére és
engedjük-e, hogy minket is küldöttékké tegyen?
H.I.S.