2016. július 6., szerda

A tizenkettő

A tizenkettő

A tegnapi evangéliumi részletben már megismertük annak okát, hogy Jézus miért választ ki tanítványai közül tizenkettőt és miért adja nekik saját hatalmát a gyógyításhoz és a tanításhoz. A mai szövegben ennek folytatásaként megismerjük a tizenkét kiválasztott nevét, akiket apostolnak, küldöttnek nevezett az Úr.
Az apostoli küldetés és szolgálat alapja a Jézus általi kiválasztottság és küldés. Az evangélista talán azért is hangsúlyozza ezt, hogy ne merüljön fel bennünk, az olvasókban semmiféle kétség azzal kapcsolatban, hogy honnan, kitől származik az apostolok hatalma. Ők nem az ördöggel szövetkeznek, miként a rosszindulatú farizeusok gondolták egykor Jézusról, nem is a saját eröjükből képesek különleges cselekedetekre, hanem mesterük és tanítójuk, Jézus nevében indulnak, tanítanak és cselekszenek.
Érdemes odafigyelnünk arra, hogy Jézus és Küldötteinek kapcsolata a mennyei Atya és a Fiú kapcsolatának folytatása. Miként az Atya elküldte az ő Fiát, Jézust a világba az igazság tanításával és az üdvösség örömhírével, és hatalmat adott neki, hogy irgalmasságának jeleként meggyógyítsa a betegeket, ugyanúgy Jézus ráruházván saját hatalmát a kiválasztottakra elküldi őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak.
Hallgatunk-e az Atya küldöttére és engedjük-e, hogy minket is küldöttékké tegyen?

H.I.S.