2016. július 5., kedd

Pásztor nélküli nyáj

Pásztor nélküli nyáj
Megesett rajtuk a szíve!

„Bejárta a városokat és a falvakat" (35.v.) hallottuk az imént az evangéliumban. Ezen a körúton Jézus mindenütt beteg, elcsigázott emberekkel találkozik. Jézus tudja, hogy a nyomorúság nem csak egy helyzet, hanem egy tudat állapot is. Jézus gyógyítása pedig, belülről halad kifelé, ha tetszik a lélektől a test felé. A gyógyításának első állapota az együttérzés, a második a prédikálás, mely azt szolgálja, hogy a betegségben és nyomorúságban magukra maradottak visszanyerjék a kapcsolatot az Istennel és az együtt érző társadalommal. Majd legvégül, meggyógyít mindenféle betegséget.
Jézus Isten nevében végzett tevékenységének mindegyikét, az együttérzést, a tanítást és a gyógyítást is, a szánalom hatja át. Ez vezeti át egy másik lelki és testi állapotba az embereket, ennek az érzésnek a fölkeltése tanítványai körében és hallgatóságában átalakítja az embereket. Ennek a munkának az összefoglalása vezet egy új jézusi mondáshoz: ,,Az aratni való sok, de a munkás kevés." (37.v.).

Szavai és cselekedetei nyomán a tanítványok is átélték a ,,pásztor nélküli nyáj" elhagyatottságának érzését. És ez a félénk apostolokat arra kényszeríti, hogy Jézus nyomába lépjenek és ők is gyógyítsák a betegeket és minden rászorulót segítsenek. És minket? Szintén erre. Hogy tegyük a jót mindenkivel.