Péntek
„Mester melyik a főparancs a törvényben?”
Ma is ez a legnagyobb kérdés, csak már nem
szakrálisan, hanem világi módon fogalmazzák meg, amikor arra kérdeznek: „Melyik
a legfontosabb törvény?” Ma ezt szokták mondani a demokrácia. A demokrácia
szinte már meghonosodott idegen szóval mondja el, hogy a legfontosabbnak azt
tartjuk, hogy a társadalmat érintő legfőbb kérdéseket közös döntés alapján
szabályozzuk.
Vajon ezek után van-e még értelme beszélni
arról, amelyről az evangélium beszél, a fő parancsolatról?
Jézus nem kicserélhető, politikai kurzusok
által változtatható jelszavakat adott a hallgatóságának, hanem a két
legfontosabb törvényt deklarálta az őt kérdezőknek. Ebből az elsővel nem sokat
tud kezdeni a mai ember. Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből és teljes
elmédből!
Az Isten szeretet parancsát szinte minden
vallás hangsúlyozta Jézus előtt is. Mégis érdekes jelenség a világon, hogy
mindez lehetőséget ad arra, hogy vallási fanatizmussal motiválva egymás gyűlöletére
kényszerítsenek embereket.
Jézus azonban nem választotta el az Isten
szeretet parancsát az embertestvér szeretetének parancsától A kettőt
egybekötötte. Nem lehet szeretni Istent és gyűlölni az embert, és fordítva, nem
lehet az embert szeretni és az Istent gyűlölni. Az istenszeretet parancsát nem
választotta el az emberszeretet parancsától, hanem egybekötötte.
A harmadik évezredben élő ember, parancsok
nélküli ember. Törekszünk a parancsok nélküli éden megvalósítására. Ebből az
édenből száműztük az Istent, következésként az első parancsot is. A második
parancs helyett pedig, bevezettük a demokráciát. Csak az a baj, hogy kis
istenekként ezt mindannyian a magunk javára akarjuk kihasználni. Mi is.
Templomban itt jelenlévők? Válaszoljunk!
Ámen
