Mai szóhasználattal talán programbeszédnek
nevezhetnénk Jézus názáreti tanítását, amelyben Izajás próféta jövendölését
magára vonatkoztatva saját küldetéséről beszél.
Jövetelének az a célja, hogy a Szentlélek
erejével szabadulást hirdessen mindazoknak, akik testi vagy lelki betegségben
szenvednek, vagy akiket korlátoznak emberi szabadságukban.
Jövetelének másik célja, hogy az örömhírt
mindenkinek, köztük a szegényeknek is hirdesse. A gazdag emberek ugyanis
igyekeznek sok kiváltságot szerezni maguknak, hogy életük minél biztonságosabb
és boldogabb legyen. A lélek boldogságát adó evangélium viszont személyválogatás
nélkül mindenkinek szól.
A názáretiek azt gondolták, hogy jól
ismerik Jézust, ezért meglepődtek, amikor Istentől kapott küldetéséről beszélt
nekik, sőt, később a halálát akarták. Mások elfogadták tanítását.
Rajtam áll, hogy befogadom-e az örömhírt.
A beszéd ugyanakkor elárulja azt a titkot, hogy honnan van Jézus tanításának és
cselekedeteinek ereje, amelyet oly sokszor megtapasztalnak az emberek nyilvános
működésének esztendei során.
Ez mondja: "Az Úr Lelke van
rajtam." Kettős megerősítés ez számára. Egyrészt a Szentlélek erejével
cselekszik, másrészt ez a Lélek a mennyei Atyától jön el számára.
Jézus tehát korának tanítóival ellentétben
nem saját emberi bölcsességét tanítja, hanem azt az örömhírt hirdeti a Lélek
erejével, amit az Atyától hozott el nekünk.
H.I.
