A 12
kiválasztása
Jézus tanításának bemutatását a tizenkét
apostol kiválasztása előzi meg, ezt olvassuk a mai napon. A jelenet azzal
kezdődik, hogy Jézus felment egy hegyre imádkozni, amelyet Márk evangélista is
megemlít (vö. Mk 3,13). Lukács evangélista azonban pontosítja Jézus szándékát:
azért ment fel a hegyre, hogy imádkozzon. Lukács írásának jellegzetessége, hogy
kiemeli Jézus működése során az imádkozás szerepét, az Úr valamennyi jelentős
tevékenységét megelőzi az ima, az Atyával való beszélgetés.
Az apostolok kiválasztása előtt tehát az
Úr az egész éjszakát imádságban tölti, azaz a kiválasztás nem csupán tőle,
hanem a mennyei Atyától is ered. Érdemes megemlítenünk, hogy az imádkozás
tekintetében az apostolok valóban jó tanítványai voltak Mesterüknek, hiszen
például, amikor az áruló Júdás helyébe választani akartak valakit Jézus
tanítványai közül tizenkettedikként, az ő választásukat is imádság előzi meg,
így került közéjük Mátyás apostol (vö. ApCsel 1,24-25), illetve a hét diakónus
is imádság és kézrátétel kíséretében kap megbízatást az apostoloktól (vö.
ApCsel 6,6).
A választáskor jelképes szerepe van a
tizenkettes számnak. Ahogyan az ószövetségi választott nép Jákob tizenkét
törzséből származik, ugyanúgy az újszövetség népe, az Egyház közössége a
tizenkét apostol testületén, mint alapon nyugszik.
H.I.S.
