A Szent Kereszt
felmagasztalásának ünnepe
Szeptember 14-én, a Szent Kereszt
felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének
megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház.
A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335.
szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a
bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A
Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg
Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az
összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.
Az ereklyét, amelyet később elraboltak a
perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére
– a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.
Az egyház minden évben megüli a Kereszt
felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy
rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton
kell haladnia minden kereszténynek.
A kereszt ószövetségi előképe a Mózes
által póznára tűzött rézkígyó: aki hittel és bűnbánattal tekintett a kígyóra,
megmenekült a marásától. E rézkígyót Jézus is említi Nikodémusnak mint
kereszthalála előképét.
A kereszt hitünk központi jelképe és
tartalma. Általa nyertük el megváltásunkat, a kereszt útján mutatta meg Isten
irántunk való végtelen szeretetét. Titkát Krisztus feltámadása tárja fel. Jézus
Krisztus megfeszítése előtt a kereszt a legnagyobb tehetetlenség és szégyen
jele volt; ám feltámadásával a remény, a győzelem és a szeretet jelévé vált. A
kereszt az ókori és kora középkori keresztény hitvilágban és művészetben
győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül.