Kassai Vértanúk
A kassai vértanúk két jezsuita pap és egy
volt jezsuita diák, esztergomi kanonok, Pázmány Péter közeli ismerősének közös
elnevezése:
Kassai
szent vértanúk
Pongrácz István
Grodecz Menyhért
Kőrösi Márk
Mindhárman 1619. szeptember 7-én szenvedtek
vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem
fogadták el Kálvin János hitújításait (reformáció).A Kassai vértanúk a
magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjei. Ünnepük a katolikus naptár
szerint haláluk napja, szeptember 7.
A Kassai vértanúknak emléket állítottak
Sopronban a Szent György Dómtemplomban.
Emléket állítottak továbbá az esztergomi
Bazilikában is az ő tiszteletükre. Az oltárra a század végén helyezték el a
három kassai vértanú szoborcsoportját, Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban
láthatók, melyekben korábban a Szent Jobbot őrizték.
X. Pius pápa csak 1905-ben engedélyezte a
kassai vértanúk nyilvános tiszteletét, szentté pedig II. János Pál pápa avatta
őket 1995-ben.
Katolikusok és a megreformált hit hívei
közt dúló véres hitviták árnyékában Magyarországon is, a vallásháborúk idején, több
véres esemény történt. Kassán például 1619. szeptember 7-én, amikor három
katolikus papot kínoztak és gyilkoltak meg, mert nem voltak hajlandók hitüket
megtagadni.
A Kassát elfoglaló Rákóczi György
protestáns hajdúi szörnyű módon bántak el a már említett három jezsuita pappal,
Pongrácz Istvánnal, Grodecz Menyhérttel és Kőrösi Márkkal bántak el.
A székesegyház sekrestyésének későbbi
vallomásából a papokat e két napig éheztették, majd megpróbálták rávenni őket,
térjenek át a kálvinista hitre. Nem jártak sikerrel, és miután az erőszak, a
kínzás sem használt, szeptember 7-én Kőrösit és Grodeczet lefejezték és egy
szennygödörbe dobták. Pongrácz Istvánról azt hitték, már belehalt a kínzásokba,
így őt nem végezték ki, csak bedobták társai holtteste mellé. De nem halt meg. Egy
napig kínlódott, nyöszörgött, mire kilehelte a lelkét.
