Szent II. János
Pál pápa
Totus tuus
Szent II. János Pál pápa született Wadowiceébenj,
1920. május 18-án. Meghalt Rómában, 2005. április 2. A katolikus egyház feje
1978-tól haláláig.
II. János Pált 1978. október 16-án
választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika
előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal
karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az
egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz származású, és az összes addigi
pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia.
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek
és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az
egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az
emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben
egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a
keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve
volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre,
nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar
elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté.
Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek
közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint
Hedviget, Nagy Lajos leányát. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb
ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a
történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a
legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa
2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg,
majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges
dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság
vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt