Az első tanítványok
Rögtön nyilvános működésének kezdetén Jézus tanítványokat hív maga mellé. A mai örömhírben az első négy tanítvány meghívását mutatja be Márk evangélista. Először Simont és testvérét, Andrást, majd pedig közvetlenül ezután ismét egy testvérpárt, Jakabot és Jánost hívja meg az Úr. Mindannyiuk felé egyetlen rövid kérés, felszólítás hangzik el: „Jöjjetek utánam!” A megszólítottak pedig azonnal engedelmeskednek, rögtön indulnak. Nincs szükség arra, hogy megbarátkozzanak azzal a gondolattal, hogy eddigi mesterségükkel, a halászattal felhagyjanak és új feladat, küldetés vár rájuk. Esetükben nincs szó felkészülésről vagy gondolkodási időről, nem mérlegelnek és nem tesznek fel kérdéseket jövőbeli várható feladatukkal kapcsolatban, hanem mindent elhagyva, késlekedés nélkül Jézus nyomába szegődnek.
Az első négy tanítvány részéről a meghívás elfogadása mintául szolgál mindazok számára, akiket az Úr megszólít és meghív. Ez a meghívás egyeseknél valóban váratlanul, szinte előzmények nélkül éri az embert, mindjárt az Úrral való első találkozáskor. Az egykori tanítványok válasza, indulása megmutatja, hogy mi a helyes válasz ebben az esetben. Mások esetében, akik már ismerik az Urat egy ideje, szintén váratlanul jöhet egy új feladat felismerése. Ők se késlekedjenek, hanem lelkesen fogadják el az új küldetést!
© Horváth István Sándor
Az első négy tanítvány részéről a meghívás elfogadása mintául szolgál mindazok számára, akiket az Úr megszólít és meghív. Ez a meghívás egyeseknél valóban váratlanul, szinte előzmények nélkül éri az embert, mindjárt az Úrral való első találkozáskor. Az egykori tanítványok válasza, indulása megmutatja, hogy mi a helyes válasz ebben az esetben. Mások esetében, akik már ismerik az Urat egy ideje, szintén váratlanul jöhet egy új feladat felismerése. Ők se késlekedjenek, hanem lelkesen fogadják el az új küldetést!
© Horváth István Sándor
