Péntek
„Mester melyik a főparancs a
törvényben?”
Ma is ez a legnagyobb kérdés, csak már
nem szakrálisan, hanem világi módon fogalmazzák meg, amikor arra kérdeznek:
„Melyik a legfontosabb törvény?” Ma ezt szokták mondani a demokrácia. A demokrácia
szinte már meghonosodott idegen szóval mondja el, hogy a legfontosabbnak azt
tartjuk, hogy a társadalmat érintő legfőbb kérdéseket közös döntés alapján
szabályozzuk. Azt viszont nagyon fontosnak tartják sokan, hogy elutasítsuk a
diktátorok elképzeléseit.
Vajon ezek után van-e még értelme
beszélni arról, amelyről az evangélium beszél, a fő parancsolatról?
Jézus nem kicserélhető, politikai
kurzusok által változtatható jelszavakat adott a hallgatóságának, hanem a két
legfontosabb törvényt deklarálta az őt kérdezőknek. Ebből az elsővel nem sokat
tud kezdeni a mai ember. Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből és teljes
elmédből!
Az Isten szeretet parancsát szinte
minden vallás hangsúlyozta Jézus előtt is. Mégis érdekes jelenség a világon,
hogy mindez lehetőséget ad arra, hogy vallási fanatizmussal motiválva egymás gyűlöletére
kényszerítsenek embereket. Ezért sokan úgy gondolják, az Istennel nem érdemes
fanatizálni az embereket. Sőt van, aki tovább megy, azt mondja nem jó, hogyha
az ember túlságosan komolyan veszi a vallást, mert az is az együttélés egyik
konfliktusává válhat.
Jézus azonban nem választotta el az
Isten szeretet parancsát az embertestvér szeretetének parancsától A kettőt
egybekötötte. Nem lehet szeretni Istent és gyűlölni az embert, és fordítva, nem
lehet az embert szeretni és az Istent gyűlölni. Az istenszeretet parancsát nem
választott el az emberszeretet parancsától, hanem egybekötötte.
A harmadik évezredben élő ember,
parancsok nélküli ember. Törekszünk a parancsok nélküli éden megvalósítására.
Ebből az édenből száműztük az Istent, következésként az első parancsot is. A
második parancs helyett pedig, bevezettük a demokráciát. Csak az a baj, hogy
kis istenekként ezt mindannyian a magunk javára akarjuk kihasználni. Mi is.
Templomban itt jelenlévők? Válaszoljunk!
Ámen
F. F.
