Virágvasárnap
Hallgassuk
megrendült lélekkel Jézus kínszenvedésének történetét Szent Márk evangélista
szerint! Csatlakozzunk Urunkhoz keresztútján! Érezzünk együtt vele. Legyünk
készek mi is felvenni keresztjét, hogy vele együtt dicsősségre jussunk!
A
mi Urunk, Jézus Krisztus kínszenvedése Szent Márk szerint
(Rövidített)
Két nappal ezután volt a húsvéti vacsora
és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók azon tanakodtak,
miképpen fogják el őt csellel, és hogyan öljék meg. Azt mondták ugyanis: Ne az
ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között.
Az iskarióti Júdás pedig, a tizenkettő
közül az egyik, elment a főpapokhoz, hogy kiszolgáltassa őt nekik. Mikor azok
meghallották ezt, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig
kereste az alkalmat, hogy kiszolgáltassa őt. A kovásztalan kenyerek első napján
pedig, mikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai elkészítették a húsvéti
vacsorát.
Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret,
megáldotta, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: ,,Vegyétek, ez az
én testem.'' Azután fogta a kelyhet, hálát adott, odaadta nekik, és ittak
belőle mindnyájan. Ő pedig így szólt: ,,Ez az én vérem, az új szövetségé, amely
sokakért kion-tatik.
Miután elénekelték a himnuszt, kimentek
az Olajfák hegyére. Odaértek a kertbe, amelyet Getsze-máninak hívnak. Akkor azt
mondta tanítványainak: ,,Üljetek le itt, amíg imádkozom.'' Maga mellé vette Pétert,
Jakabot és Jánost, és elkezdett remegni és gyötrődni. Azt mondta nekik:
,,Halálosan szomorú az én lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok.'' Egy kissé
előbbre ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, távozzék el
tőle ez az óra. Ezt mondta: ,,Abba, Atyám! Minden lehetséges neked. Vedd el
tőlem ezt a kelyhet! De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.'' Ezután
visszajött, és alva találta őket. Így szólt Péterhez: ,,Simon, alszol? Nem tudtál
virrasztani egy órát? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!
A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.'' Aztán újra elment és imádkozott,
ugyanazokkal a szavakkal. Megint visszatért, és alva találta őket, mert a
szemük elnehezedett; nem is tudták, mit feleljenek neki. Majd harmadszor is
odajött, és azt mondta nekik: ,,Aludjatok már és nyugodjatok! Elég, eljött az
óra! Íme, az Emberfiát a bűnösök kezébe adják. Keljetek föl, menjünk! Íme,
közel van már, aki elárul engem.''
Még beszélt, amikor megérkezett az
iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele nagy tömeg kardokkal és
botokkal a főpapoktól, írástudóktól és a vénektől. Aki elárulta őt, jelt adott
nekik: ,,Akit megcsókolok, ő az, fogjátok meg, vigyétek el szigorú őrizet alatt.''
Amint odaért, mindjárt odalépett hozzá, és így szólt: ,,Mester!'' És
megcsókolta őt. Azok pedig kezet emeltek rá, és megragadták őt. Jézus így szólt
hozzájuk: ,,Mint valami rabló ellen, úgy jöttetek ki kardokkal és botokkal,
hogy elfogjatok. Mindennap veletek voltam, tanítottam a templomban, mégsem
fogtatok el.
Jézust a főpaphoz vitték. Itt gyűltek össze
a főpapok, az írástudók és a vének. A főpapok pedig, és az egész főtanács,
tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy halálra adják, de nem találtak. Sokan
tettek ugyanis hamis tanúvallomást ellene, de vallomásaik nem egyeztek egymással.
Ekkor a főpap középre állt, és megkérdezte Jézust: ,,Semmit sem felelsz
mindarra, amit ezek tanúsítanak ellened?'' Ő csak hallgatott, és semmit sem
felelt. A főpap újra megkérdezte őt: ,,Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten
Fia?'' Jézus azt felelte neki: ,,Én vagyok. És látni fogjátok hogy az Emberfia ott
ül a Mindenható felségének a jobbján, és eljönni az ég felhőiben'' [Ekkor a
főpap megszaggatta ruháit, és így szólt: ,,Mi szükségünk van még tanúkra?
Hallottátok a káromkodást. Mit gondoltok?'' Erre azok mindnyájan méltónak
ítélték a halálra. Ezután egyesek elkezdték őt leköpdösni, bekötötték a szemét,
ököllel verték, és azt mondták neki: ,,Prófétálj!'' Még a szolgák is arcul
verték őt.
A főpapok korán reggel tanácsot
tartottak, a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal aztán
megkötözték Jézust, majd elvezették és átadták Pilátusnak. Pilátus megkérdezte
őt: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' Ő azt felelte neki: ,,Te mondod.'' A
főpapok sok mindennel vádolták őt. Pilátus ezért újra megkérdezte őt: ,,Semmit
sem felelsz? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!'' De Jézus egy szót sem szólt
többé, Pilátus pedig csodálkozott ezen. Ünnep alkalmával el szokta nekik
bocsátani a foglyok közül azt, akit kérnek. Volt akkor egy Barabás nevű, akit a
lázadókkal együtt fogtak el, s aki a lázadás során gyilkosságot követett el.
Felvonult tehát a tömeg, és kérni kezdte azt, amit mindig megtett nekik.
Pilátus azt felelte nekik: ,,Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók
királyát?'' Tudta ugyanis, hogy a főpapok irigységből adták őt a kezébe. A
főpapok azonban felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabást bocsássa el nekik.
Pilátus újra megkérdezte tőlük: ,,Mit akartok tehát, mit tegyek a zsidók
királyával?'' Azok újra csak azt kiáltozták: ,,Feszítsd meg őt!'' Pilátus
megkérdezte őket: ,,De hát mi rosszat tett?'' Azok erre még hangosabban
kiáltoztak: ,,Feszítsd meg őt!'' Pilátus ekkor, mivel eleget akart tenni a
népnek, elbocsátotta a kedvükért Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és
átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
Ekkor a katonák bevitték őt a
helytartóságra, és összehívták az egész csapatot. Felöltöztették bíborruhába,
tövisből koronát fontak és a fejére tették, azután elkezdték őt így
köszöntgetni: ,,Üdvözlégy, Zsidók Királya!'' Majd náddal verték a fejét,
leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután csúfot űztek belőle,
levették róla a bíbort, ráadták saját ruháit, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.
Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját,
aki a mezőről jövet éppen arra járt, arra kényszerítették, hogy vigye a
keresztjét. Így vezették ki a Golgota nevű helyre, ami azt jelenti, hogy ,,Koponyahely''.
Mirhával kevert bort adtak neki inni, de
nem fogadta el. Azután keresztre feszítették, a ruháit pedig elosztották,
sorsot vetve rájuk, hogy ki mit kapjon. Három óra volt, amikor keresztre
feszítették. Felírat is volt a kereszten, melyre elitélésének okát írták ,,A
zsidók királya.'' Megfeszítettek vele két rablót is, az egyiket jobbról, a
másikat balról. Az arra járók pedig a fejüket csóválva káromolták őt, s ezt
mondták: ,,Hé! Te, aki lebontod a templomot és három nap alatt felépíted,
mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!'' Ugyanígy a főpapok is az
írástudókkal együtt csúfolódva ezt mondogatták egymásnak: ,,Másokat megmentett,
magát meg nem tudja megmenteni! A Messiás, Izrael királya szálljon le most a
keresztről, hogy lássuk és higgyünk!'' Gyalázták őt azok is, akik vele együtt
voltak felfeszítve.
A hatodik órában sötétség borult az
egész földre a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus felkiáltott, és hangosan
így szólt: ,,Éloí, Éloí, leammá szabaktáni?'' Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem,
miért hagytál el engem?'' Az ott állók közül egyesek, amikor ezt hallották, azt
mondták: ,,Íme, Illést hívja.'' Az egyikük odafutott, egy szivacsot ecetbe
mártott, és nádszálra tűzve inni adott neki és így szólt: ,,Hagyjátok! Lássuk,
eljön-e Illés, hogy levegye őt!'' Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte
lelkét.
Ekkor a templom függönye kettészakadt
fölülről egészen az aljáig. Mikor a százados, aki ott állt előtte, látta, hogy
így kiáltva kiadta a lelkét, ezt mondta: ,,Ez az ember valóban Isten Fia
volt.''
Ezek az evangélium igéi.
F. F.
