2017. június 3., szombat

Pünkösdvasárnap 2017

Pünkösdvasárnap.

Bevezetés
Ma, piros Pünkösd ünnepén szeretettel köszöntök minden kedves testvért. Tudjuk, hogy Pünkösd a Szentlélek Úristen ünnepe, és azt is, hogy Pünkösd egyben az Egyház, születésének az ünnepe is. Ekkor formálta a Szentlélek egyetlen nagy családi közösséggé a legkülönfélébb nyelvű és gondolkodású embereket.
Azóta is a Szentlélek élteti a krisztushívők világot megújító közösségét, az egyházat, s annak tagjait, hogy képesek legyenek mindenkor e feladatuk teljesítésére. Mennyire engedjük, hogy bennünket is inspiráljon a Szentlélek? Mennyire veszünk mi részt a világ Szentlélek irányította megújításában? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirié litánia
Jézus Krisztus! Az Általad elküldött Igazság Lelke jutassa eszünkbe mind-azt, amire tanítottál bennünket! Uram irgalmazz!
Jézus Krisztus! Az általad elküldött Szentlélek vezesse Egyházadat mindenkor az Igazság és szeretet útján! Krisztus kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Az Általad elküldött Vigasztaló maradjon velünk mindörökre! Krisztus kegyelmezz!

Evangélium után
Pünkösd a keresztény ünnepek között a harmadik legnagyobb. A "sátoros" ünnepek közé sorolt ünnep.
A zsidóknál, a második legnagyobb. A zsidó vallásban „hetek ünnepe”, a zsidó aratási hálaadó ünnep. Később a Sinainál történt törvényadásra való visszaemlékezés ünnepe.
Ezen, a feltámadás utáni első Pünkösdön, valami megmagyarázhatatlan dolog történt. Azt olvashattuk az Apostolok Cselekedetei könyvéből vett első Olvasmányban, hogy amikor pünkösd ünnepe elérkezett, hirtelen zúgás támadt az égből, mintha szélvihar közeledett volna, majd lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre” Ez az a történés, amire a szentíró röviden emlékeztet bennünket.
De egyéb dolgokra is emlékeztet. Nevezetesen arra, hogy az Úr Jézus tanítványai ettől a pillanattól kezdve megtáltosodtak, kiálltak a nyilvánosság elé, szónokoltak a megtérésről és megkereszteltek több mint 3000 embert. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett az egyház, ez volt az a pillanat, amikor Jézus Krisztus ügye elindult világhódító útjára.
Ezt emberi tényezőkkel, természetes okokkal nem lehet megmagyarázni. A föltámadást követő idő aligha mondható elegendőnek ahhoz, hogy az egy-két tucat ember megszervezzen egy világhódító mozgalmat netán azzal a céllal, hogy kiüsse kora vallási vezetőinek kezéből a vallásos élet vezetését.
Ráadásul annak a nevében, akit, mint "gonosztevőt” végeztek ki, s aki üldözött volt tanításaival, eszméivel együtt. Már pedig arról volt szó, hogy a hatalmas templomi tömeget; a sok tartományból a zsidók második legnagyobb ünnepére Jeruzsálembe zarándokolt és egybesereglett tömegeket az új hit eszményeinek megnyerjék.
Hogy a megfélemlített csapat ilyen bátorságra tett szert, az csoda!
Ki adott ennek a félénk nyulakból bátor oroszlánokká lett csapatnak tanácsot, eligazítást? Ki szervezte, mozgatta a nagy demonstrációt? Ki készítette fel őket a szónoklásra?
Ki más, mint maga a Szentlélek, az Atyának és a Fiúnak a lelke!
Amikor az apostolok megkapták ezt a földöntúli isteni erőt, megkapták a Szentlelket, már nem volt bennük életféltés, aggodalom és csüggedés. De aggódás sem, hogy mit is kellene mondaniuk. Ömlött belőlük a szó. Hivatkoztak az Úr tetteire, meg a régi időkre, idézték szavait, csodáit úgy, ahogy eszükbe jutott. De legfőképpen a borzalmas élményt, ahogyan keresztre függesztve látták. Ám a szintézis sem maradt el. „Isten feltámasztotta fiát.”
Az első pünkösd eseményeiben egy dolog válik szembetűnővé mindenki számára: a gyengékből erősek, a gyávákból hősök lettek s a krisztusi tanításnak rendíthetetlen hirdetői.
Ilyen tüneményes gyorsaságú változás, mint amin a tanítványok átestek, a világtörténelemben párját ritkító eset. Ez a Szentlélek Isten egyedülálló csodálatos műve volt.
A Jeruzsálembe sereglő népek a sinai törvényadásra akartak emlékezni. Ehelyett egy új törvénynek és tanításnak és a Szentlélek kiáradásának lettek a megtapasztalói.
És ezt a csodálatos élményt vitték haza magukkal, sokan már, mint megkereszteltek.
Minden néven nevezett földrészen éltek akkor zsidók, általában kisebbségben, ugyanakkor jó "hálózatot" alkotva, és kapcsolatban állva az anyaországgal. A zsidó közösségeknek pontosan ez a hálózata lett kezdetben a keresztény misszió bázisa. Ez volt a kereszténység elterjedésének úgynevezett gyakorlati oldala, vagyis "infrastruktúrája".
Megmozdult a Lélek és új világot teremtett.
Az első Pünkösdkor kapott jézusi erő elindította, lelkesítette őket. A tanítványok nem maradtak Jeruzsálemben, és nem tartották magukban a történteket. Elkezdődött egy nagy világmegváltó demokratikus világforradalom.
Az apostolok elindultak a szélrózsa minden irányába. S rövid időn belül jelenvalóvá lett az evangélium szinte a Föld valamennyi részén.
De mintha az apostoli lelkesedés mára meggyengült volna.
S a lelkes igehirdetők helyét a keresztényellenes médiumok vették és veszik át. Az örömhírt lelkesen hallgatók helyét pedig egy lebutított, kritikátlan, s igénytelen nép, amellyel azt tehetnek, amit akarnak. Kiolthatják belőlük nemcsak a keresztény hitet, hanem a nemzeti érzést is.
Sohasem volt könnyű a krisztushívők helyzete e világban. De mindig velük volt az erősség Lelke. Ma is velünk van. És tennünk kell a Krisztustól kapott feladatunkat. S hirdetnünk az örömhírt a szegényeknek.
Ezért kérjük: Küld el Urunk Szentlelkedet, hogy tudjunk megújulni, és megújítani. Itt és most, magyar földön is.

Ámen.