Pünkösdvasárnap.
Bevezetés
Ma, piros Pünkösd ünnepén szeretettel
köszöntök minden kedves testvért. Tudjuk, hogy Pünkösd a Szentlélek Úristen
ünnepe, és azt is, hogy Pünkösd egyben az Egyház, születésének az ünnepe is.
Ekkor formálta a Szentlélek egyetlen nagy családi közösséggé a legkülönfélébb
nyelvű és gondolkodású embereket.
Azóta is a Szentlélek élteti a krisztushívők
világot megújító közösségét, az egyházat, s annak tagjait, hogy képesek
legyenek mindenkor e feladatuk teljesítésére. Mennyire engedjük, hogy bennünket
is inspiráljon a Szentlélek? Mennyire veszünk mi részt a világ Szentlélek
irányította megújításában? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.
Kirié
litánia
Jézus Krisztus! Az Általad elküldött
Igazság Lelke jutassa eszünkbe mind-azt, amire tanítottál bennünket! Uram
irgalmazz!
Jézus Krisztus! Az általad elküldött
Szentlélek vezesse Egyházadat mindenkor az Igazság és szeretet útján! Krisztus
kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Az Általad elküldött
Vigasztaló maradjon velünk mindörökre! Krisztus kegyelmezz!
Evangélium
után
Pünkösd a keresztény ünnepek között a
harmadik legnagyobb. A "sátoros" ünnepek közé sorolt ünnep.
A zsidóknál, a második legnagyobb. A zsidó
vallásban „hetek ünnepe”, a zsidó aratási hálaadó ünnep. Később a Sinainál
történt törvényadásra való visszaemlékezés ünnepe.
Ezen, a feltámadás utáni első Pünkösdön, valami
megmagyarázhatatlan dolog történt. Azt olvashattuk az Apostolok Cselekedetei
könyvéből vett első Olvasmányban, hogy amikor pünkösd ünnepe elérkezett,
hirtelen zúgás támadt az égből, mintha szélvihar közeledett volna, majd
lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre” Ez az a
történés, amire a szentíró röviden emlékeztet bennünket.
De egyéb dolgokra is emlékeztet.
Nevezetesen arra, hogy az Úr Jézus tanítványai ettől a pillanattól kezdve
megtáltosodtak, kiálltak a nyilvánosság elé, szónokoltak a megtérésről és megkereszteltek
több mint 3000 embert. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett az egyház, ez
volt az a pillanat, amikor Jézus Krisztus ügye elindult világhódító útjára.
Ezt emberi tényezőkkel, természetes
okokkal nem lehet megmagyarázni. A föltámadást követő idő aligha mondható
elegendőnek ahhoz, hogy az egy-két tucat ember megszervezzen egy világhódító
mozgalmat netán azzal a céllal, hogy kiüsse kora vallási vezetőinek kezéből a
vallásos élet vezetését.
Ráadásul annak a nevében, akit, mint
"gonosztevőt” végeztek ki, s aki üldözött volt tanításaival, eszméivel együtt.
Már pedig arról volt szó, hogy a hatalmas templomi tömeget; a sok tartományból
a zsidók második legnagyobb ünnepére Jeruzsálembe zarándokolt és egybesereglett
tömegeket az új hit eszményeinek megnyerjék.
Hogy a megfélemlített csapat ilyen bátorságra
tett szert, az csoda!
Ki adott ennek a félénk nyulakból bátor
oroszlánokká lett csapatnak tanácsot, eligazítást? Ki szervezte, mozgatta a
nagy demonstrációt? Ki készítette fel őket a szónoklásra?
Ki más, mint maga a Szentlélek, az Atyának
és a Fiúnak a lelke!
Amikor az apostolok megkapták ezt a földöntúli
isteni erőt, megkapták a Szentlelket, már nem volt bennük életféltés, aggodalom
és csüggedés. De aggódás sem, hogy mit is kellene mondaniuk. Ömlött belőlük a
szó. Hivatkoztak az Úr tetteire, meg a régi időkre, idézték szavait, csodáit
úgy, ahogy eszükbe jutott. De legfőképpen a borzalmas élményt, ahogyan
keresztre függesztve látták. Ám a szintézis sem maradt el. „Isten
feltámasztotta fiát.”
Az első pünkösd eseményeiben egy dolog
válik szembetűnővé mindenki számára: a gyengékből erősek, a gyávákból hősök
lettek s a krisztusi tanításnak rendíthetetlen hirdetői.
Ilyen tüneményes gyorsaságú változás, mint
amin a tanítványok átestek, a világtörténelemben párját ritkító eset. Ez a
Szentlélek Isten egyedülálló csodálatos műve volt.
A Jeruzsálembe sereglő népek a sinai
törvényadásra akartak emlékezni. Ehelyett egy új törvénynek és tanításnak és a
Szentlélek kiáradásának lettek a megtapasztalói.
És ezt a csodálatos élményt vitték haza
magukkal, sokan már, mint megkereszteltek.
Minden néven nevezett földrészen éltek
akkor zsidók, általában kisebbségben, ugyanakkor jó "hálózatot"
alkotva, és kapcsolatban állva az anyaországgal. A zsidó közösségeknek pontosan
ez a hálózata lett kezdetben a keresztény misszió bázisa. Ez volt a
kereszténység elterjedésének úgynevezett gyakorlati oldala, vagyis
"infrastruktúrája".
Megmozdult a Lélek és új világot
teremtett.
Az első Pünkösdkor kapott jézusi erő
elindította, lelkesítette őket. A tanítványok nem maradtak Jeruzsálemben, és
nem tartották magukban a történteket. Elkezdődött egy nagy világmegváltó
demokratikus világforradalom.
Az apostolok elindultak a szélrózsa minden
irányába. S rövid időn belül jelenvalóvá lett az evangélium szinte a Föld
valamennyi részén.
De mintha az apostoli lelkesedés mára
meggyengült volna.
S a lelkes igehirdetők helyét a
keresztényellenes médiumok vették és veszik át. Az örömhírt lelkesen hallgatók
helyét pedig egy lebutított, kritikátlan, s igénytelen nép, amellyel azt
tehetnek, amit akarnak. Kiolthatják belőlük nemcsak a keresztény hitet, hanem a
nemzeti érzést is.
Sohasem volt könnyű a krisztushívők
helyzete e világban. De mindig velük volt az erősség Lelke. Ma is velünk van.
És tennünk kell a Krisztustól kapott feladatunkat. S hirdetnünk az örömhírt a
szegényeknek.
Ezért kérjük: Küld el Urunk Szentlelkedet,
hogy tudjunk megújulni, és megújítani. Itt és most, magyar földön is.
Ámen.