A farizeusok és törvénytudók ellen
mondott, s magatartásuk helytelen mivoltát feltáró jézusi beszéd harmadik
részét olvassuk a mai evangéliumban. Az előzményekben Jézus bemutatta
cselekedeteik és gondolkodásuk hiányosságát, ma pedig egész életvitelük legnagyobb
veszélyéről beszél.
Ezt mondja: „Lefoglaltátok a tudás
kulcsát. Magatok nem mentetek be vele, az odaigyekvőket pedig
megakadályozzátok.”
A törvénytudóknak az volna a feladata,
hogy az isteni kinyilatkoztatást, szót és parancsot értelmezzék, magyarázzák,
annak helyes megtartására tanítsák az embereket. De hogyan tudnák ezt a
feladatukat teljesíteni, ha ők maguk sem értik meg az isteni üzenetet és nem a
szerint élnek? Hogyan tudnának másokat erre tanítani, ha életvitelük ennek
ellenkezője? Hogyan mutathatnák meg az üdvösség útját másoknak, ha maguk sem
törekszenek az üdvösség elérésére?
Jézus beszéde itt éri el csúcspontját,
hiszen már nem néhány szál növényről, vagy kevés termésről van szó, hanem az
ember számára a legfontosabbról, az örök életről, az üdvösségről. A
farizeusokat és az írástudókat Jézus teljesen alkalmatlannak tartja arra a
feladatra, amit végeznek és ennek a képmutatásuk az oka. Ismerik ugyan a
törvényeket, aprólékosan be is tartják azokat, de a mögöttük rejlő üdvözítő
isteni szándékról mit sem tudnak.
Krisztus törvényének, a szeretet
parancsának teljesítése vezessen minket az üdvösség útján!
(his)
