Szent Brúnó
SZENT BRÚNÓ Kölnben, 1035 körül született,
nemesi családban. Kölnben, Reimsben tanult, majd Párizsban nevelkedett.
Hazatérve pappá szentelték, és
hittudományt, klasszikus nyelveket, zenét és filozófiát tanított a reimsi
székesegyházi iskolában. Érseke halála után az újabb érsek visszaéléseivel nem
tudott megbékélni, menekülnie is kellett. 1081-ben végleg lemondott és a
molemei bencés kolostorba lépett.
Magányos élet után vágyódott, ezért
1084-ben hat kanonok társával elvonult a Chartreuse melletti rengetegbe. Ott
társaival megalapította a karthauziak rendjét. Néhány héten belül kápolnát és
lakókunyhókat építettek.
1090-ben II. Orbán pápának (aki még
Reimsben tanítványa volt) is segítségére volt fontos egyházi problémák
megoldásában. Nem bírta megszokni Róma zaját. Amikor Orbán pápa kénytelen volt
Dél-Olaszországba menekülni, Brúnó is vele ment. A squillacei egyházmegyében
megkapta a La Torre nevű vadont, ahol létrehozta a második karthausi kolostort.
Calábriában, a Sqillace melletti Szent
István kolostorban halt meg 1101. október 6-án. Társai azonnal szentként
kezdték tisztelni, 1623-ban aztán XV. Gergely pápa tiszteletét az egész világra
kiterjesztette.
Példája:
Mindig maradéktalanul teljesítsd az
állapotbeli kötelességedet!
Megtenni a törvényt, amelynek alapja az
Isten és az embertárs szeretete. Mindegyikünknek a magunk módján kell ezt
megtennünk. Brúnó a magányban, majd a pápa szolgálatában, mi a családunk
körében, a munkahelyünkön, a mindennapi életünkben.
