A mustármag hasonlatát az Isten országa
külső növekedésére, az Evangélium terjedésére szokták alkalmazni, a kovászét
pedig arra, ahogy belülről jár át és alakít.
Fontos, hogy a kettőt ne válasszuk el
egymástól, hanem egységben szemléljük. Lehet, hogy azért nem sikerült előszörre
Európa evangelizációja, mert túlságosan a külső növekedésre helyeződött a
hangsúly? A kereszténységgel átvettünk igazságokat, értékrendet, struktúrákat,
de a krisztusi élet kegyelmi valósága nem járta át elég mélyen a lelkünket. Ezért
üresedhettek ki a struktúrák, bomolhatott fel az értékrend, kérdőjeleződhettek
meg az igazságok.
Az Egyházban minden igazi megújulás csak a
szívek mélyéről fakadhat, egyéni és közösségi szinten egyaránt.
(Adoremus 2005.)