A tegnapi
evangéliumban Erzsébet
dicsőítő szavai Máriára
irányították
tekintetünket, a mai részletben pedig Mária
magasztaló éneke tovább vezeti
tekintetünket Isten
felé, akinek a
megváltás műve köszönhető.
Az
evangéliumi szöveggel kapcsolatban három apró részletre, mélyebb
lelki
üzenetre figyeljünk.
Elsőként arra, hogy Mária úgy teszi meg az utat Erzsébethez, hogy szíve
alatt hordozza születendő
gyermekét, Jézust. Krisztust hordozó
élete,
hivatása mindannyiunknak példa. A
szentáldozás során Krisztus költözik
szívünkbe. De ne csak
a szentmise végéig éljen bennünk, hanem
vigyük
otthonunk, mindennapi teendőink helyszínére a
szívünk mélyén az Urat!
Második üzenetként arra
figyeljünk, hogy milyen
szolgáló szeretettel
fordul Mária Erzsébet felé. Mondhatná, hogy ő is áldott állapotban van,
nem vállalhatja a hosszú és kimerítő utat,
de ő mégsem keres kifogásokat,
hanem
indul, hogy segítségére
legyen rokonának. Harmadszor
pedig a
názáreti lány hálás lelkülete tanulság
számunkra. Nem csak azért ad hálát
Istennek, hogy anya lehet és az isteni
kiválasztásnak köszönhetően ő lehet
a Megváltó
édesanyja, hanem az egész
emberiség nevében mond hálát
a
Mindenhatónak, hogy hamarosan beköszönt a megváltás ideje Isten végtelen
irgalmasságának köszönhetően.
Vigyük
Krisztust a világba!
Szolgáljuk szeretettel embertársainkat!
Legyünk mindenért hálásak Istennek!
