Az
elveszett juh
Az elveszett juhról szóló példabeszéd
sodrását az említett állat élethelyzetei adják. Kezdetben az is a nyájhoz
tartozik, egy a száz juh közül. A nyáj a legjobb hely számára az élethez, itt
biztonságban van, gondoskodnak róla, a pásztor figyelme rá is kiterjed,
ugyanúgy, mint a többi állatra. Ha farkas támad a nyájra vagy más veszély
leselkedik, a pásztor meg fogja védeni a rábízott állatokat.
A második élethelyzetben a juh egyedül
van. Elcsatangolt, elhagyta a nyájat. A pusztában kóborol. A tanítás nem keresi
annak okát, hogy miért került ilyen helyzetbe, csupán tényként közli, hogy
elszakadt a nyájtól. Meglehetősen távol kerülhetett, már nem hallja a többi
bárány bégetését és a pásztor hangját sem. Ha hallaná, biztosan elindulna
visszafelé, visszatalálna magától is a nyájhoz. Úgy tűnik, hogy jelen esetben
erre már nincs esély. Közben persze a pásztor már észrevette, hogy elveszett,
elindult keresésére, de az minderről nem tudhat semmit.
A harmadik mozzanatban a pásztor
megtalálja az elveszett juhot. Nincs büntetés és fegyelmezés, nincs dorgálás
vagy szidalmazás. Csak öröm van. A pásztor örül, hogy megtalálta az elveszettet
és visszaviszi, visszavezeti a nyájhoz. Ezzel helyreáll az eredeti rend, a juh
újra biztonságban van, újra a nyájhoz tartozik. Istentől való eltávolodásainkat
és Isten utánunk sietését jelképezi a történet. Ő, az irgalmas
Isten indul utánunk, amikor bűneik miatt
eltávolodunk tőle. És örül annak, ha megtalál minket.
HIS
