Szelídek és
alázatosak
A mai evangéliumból két emberi
tulajdonságot emeljünk ki, a szelídséget és az alázatosságot. Jézus ezt mondja:
„tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű.” E két emberi
tulajdonságot, az emberré lett Istentől, Jézustól tanulhatjuk meg. Azt kéri,
hogy az ő példája szerint legyünk szelídek és alázatosak. De mit is jelent e
két tulajdonság?
A szelíd ember jellemvonása, hogy
visszafogja erejét. Érzi, hogy milyen erővel, képességekkel rendelkezik, de ezt
nem érezteti a nála gyengébbekkel, főként nem él vissza erejével és hatalmával.
Erejét nem akarja felhasználni arra, hogy másokat megfélemlítsen vagy
megalázzon. Jézus megtehette volna, hogy isteni hatalmával megakadályozza az
ellene irányuló támadásokat, de inkább szelídséget és türelmet tanúsított.
Szeretettel tekintett az őt vádlókra, megpróbálta őket visszatéríteni a jó
útra, megbocsátott az őt bántalmazóknak. Még a kereszten is, halála előtt is
szelíden viselkedett.
A szelídséggel rokon jellemvonás,
magatartásforma az alázatosság. Ne a megalázottságra gondoljunk, amikor valaki
kénytelen elfogadni mások hatalmaskodását, hanem arra, hogy valaki szabadon
vállalja mások szolgálatát. És éppen ezért ez nem megalázó a számára, hanem
örömmel végzi szolgálatát, mások segítését. Az alázat meghajlást, lehajlást
jelent a másik ember, a szegény, a gyenge, az elesett felé. Isten Fiának
emberré válása is ilyen lehajlás az emberiség felé.
Van mit tanulnunk a mindhalálig szelíd és
alázatos Jézustól.
HIS
