Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepe
Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk
születésének hírüladása egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Jézus születése előtt
kilenc hónappal Gábor arkangyal a megtestesülés örömhírével látogatott
Máriához. A Szent Szűz válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének
kezdete teszi jelessé e napot.
Zengjed, nyelv, a szűzi méhnekdicséretét,
melybe szállva ég Királya
formát öltött, emberét,
és megszülte férfi nélkül
Szűzanyánk a gyermekét.
Mennyországnak küldötteként
Gábor angyal lejöve:
...
Legyen nekem igéd szerint,
mondja Szűz az angyalnak,
engedelmes lánya vagyok
a felséges parancsnak,
s méhe szűzen helyet adott
az isteni magzatnak.
Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III.
konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles
nap ihlette az Üdvözlégy- és az Úrangyala-imádságokat.
E Mária-ünnep elsősorban a második isteni
személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírüladásának
rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali
Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény –
senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó
jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az
Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a
történelemben.”
Hazánkban sok helyütt e napon oltják a
fákat, hisz' a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás,
szemzés napja: ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bőséges termés érdekében
– hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta
méhébe Jézust.
„Fecskehozó” napként is számon tartják
március 25-ét: elérkezett a tavaszi munkák ideje – intik a gazdákat az érkező
fecskék.
A gyermekáldásra vágyó asszonyok
Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoznak a Szűzanya képe vagy szobra előtt
térdelve.
