Ördögűzés
Miután Jézus egy ördögűző csodát tett,
azzal vádolják meg őt, hogy az ördögök fejedelmével szövetkezve képes ilyen
rendkívüli cselekedetekre. A vádaskodást Jézus beszéde követi, amelyben
rávilágít az elképzelés belső ellentmondására: az ördögnek, a gonosz léleknek
nem érdeke, hogy távozzon az emberekből. Ezután Jézus tisztázza az ő különleges
erejének, hatalmának forrását: ő a mindenható Isten segítségével, a tőle kapott
erő birtokában képes arra, hogy az embereket megszabadítsa a gonosz ártó
befolyásától. Kijelentéseit két példával igyekszik megvilágítani, az egyik az
önmagában meghasonlott királyságról, a másik a házát védelmező erős emberről
szól.
A történet befejező mondatára is érdemes
felfigyelnünk: „Aki nincs velem, az ellenem van.” Ez a kijelentés arra utal,
hogy az ember nem maradhat semleges: vagy Jézus mellé állunk, aki harcol a
gonosszal, vagy szembefordulunk Jézussal, ahogyan azt a gonosz lelkek is
teszik.
A nagyböjti időszakban nekem is fel kell
vennem a harcot a bennem lévő gonosszal szemben. Ebben a küzdelemben nem vagyok
egyedül, hanem Jézus kegyelme segít. Vele elutasíthatom a kísértéseket és
eredményes lesz jóra való törekvésem. Kinek a befolyását engedem érvényesülni
életemben? A gonoszét, ami a kárhozatra taszíthat, vagy Jézusét, aki az üdvösségre
vezet?
HIS