Bevezetés.
Ma a Lateráni bazilika felszentelését
ünnepli a liturgia.
Evangélium
után
Lateráni bazilika a pápák legősibb
bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Néró
elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett.
A Római Birodalom 300 éves egyházüldözése
után a kereszténnyé lett Nagy Konstantin császár, a 313-as Milviusi hídnál
lezajlott ütközet előtt álmában egy fénylő keresztet látott, rajta e felirattal
„In hoc signo vinces” – „Ebben a jelben győzni fogsz”. És győzött!
A győzelem hatására megtért,
megkeresztelkedett, s a keresztényeknek ajándékozta a Lateráni palotáját. A
keresztények átalakították templommá. Felszentelésének ünnepét ma ünnepli a liturgia.
A katakombák titkos miséző-helyei után
Krisztus hívei már föld-feletti templomban ünnepelhettek, díszes oltárt
állíthattak fel, ünnepélyes körmeneteket tarthattak. A bazilika elismerést,
tekintélyt biztosított a keresztények számára a kívülállók felé. Befelé pedig
összefogta, egybekovácsolta Isten szent népét és a római püspökkel való
kapcsolatot megszilárdította.
Ez a templom lett a pápák címtemploma.
Homlokzatán e felirattal: „Mater et caput omnium ecclesiarum urbis et orbis”.
„A város és a világ minden templomának anyja és feje.” Számunkra ennek a
templomnak igazi jelentősége abban áll, hogy a pápa iránti hűségünket
kidomborítja. Díszes dombormű őrzi a Szilveszter pápa által, Szent Istvánnak a
korona küldését. És kifejezi Egyházunk felé sugárzó szeretetünket.
Nemcsak a Lateráni bazilika, de minden
templom arra figyelmeztet minket Szent Pál apostol szavaival, hogy „Ti az élő
Isten temploma vagytok?”,
azaz mi. És mivel az Isten Temploma szent, ezért nekünk is szentként kell
élnünk! Ámen
