Bevezetés
A mai Igeliturgia olvasmánya mély bölcseleti
gondolatokat tartalmaz. A szentlecke Egy 25 soros rövidke irat a levélírás
műfajának páratlan remeke egy szökött rabszolga testvérként való visszafogadása
érdekében. Az evangélium pedig az ember örök problémájáról, a kereszthordozásról.
Kirie litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg,
hogy közömbösek vagyunk életünk nagy kérdéseivel szemben. Uram irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg az
élet elesettjeivel szembeni közömbösségünket! Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg,
hogy keresztjeink viseléséhez nem kérjük a te segítségedet. Uram irgalmazz!
Evangélium után
„Alig sejtjük, amik a
földön vannak....” Sohasem tett az emberiség akkora lépéseket a
világmindenség megismerésében, mint az utóbbi évtizedekben. A legnagyobb elmék
azonban mindig érzik azt, amit a Bölcsesség könyvéből vett első olvasmányban
hallottunk: "Alig sejtjük, amik a földön vannak, s csak fáradsággal jövünk
rá arra, ami szemünk előtt van. Az égieket pedig, ki tudná, kifürkészni?”
Valóban. A tudomány egyre
nagyobb sebességgel halad előre, de minden tudományágban, nagyon sok a még csak
sejtett, de meg nem fejtett titok, de még több - végtelen -a nem is sejtett
titok!
A TV nézők igen gyakran láthatnak az élővilág különböző
területeiről szóló, lenyűgözően szép, gondolkodásra s elmélkedésre késztető filmeket.
Ilyenkor, nézve a képernyőt, megtelik a lelkem csodálkozással, megtelik a
lelkem istenszerelemmel.
Gyakran invitálnak szinte nap, mint nap, hogy menjek
csodát látni velünk szomszédos déli országba, ahol állítólag naponként
történtek és történnek jelenések, sőt még csodák is. De mindig elhárítom. Mert,
amit környezetemben látok, az számomra mind egy-egy csoda. A fűszáltól a virágig,
a szemmel alig látható piciny élőlényektől a hatalmas méretűekig, a kicsiny
pataktál, a bőséges vízhozamú folyókig, a vízesésektől a végtelen óceánokig, a
zöldellő erdőktől az örök hó fedte hegyóriásokig, Naprendszerünk bolygóitól a
Tejútrendszerekig, minden egy-egy csoda.
Pedagógusok, tapasztalják, milyen nehéz egy szavalókórust
betanítani, vagy egy közös tornagyakorlatot bemutatni. Nézzük meg viszont
ilyenkor ősszel a tájaink felett átrepülő, költöző madarakat! Nézzünk meg őszi
időben egy olyan seregélycsoportot, amelybe száznál több madár verődött össze.
Micsoda merész mutatványokat végeznek. Egyszerre fordulnak, kanyarodnak,
emelkednek fel, vagy ereszkednek le. Pedig nincsenek vezényszavak. Nehéz is
lenne kifejezni madárnyelven, hogy ilyen vagy olyan szög alatt forduljanak
jobbra vagy balra, le vagy föl.
A fecskék ősszel gyülekeznek, csoportokba
rendeződnek, s elbúcsúznak, s délre mennek, s a tavasz hírnökeiként visszatérnek,
s mindegyik megtalálja a saját fészkét. Mire képes ez a törékeny kis madár. De
valamennyi! Úgy megcsodáltam pár évvel ezelőtt Dél Afrikában, januárban a már
idekészülő gólyákat. S azon is elgondolkoztam, hogy mindig a hím érkezik meg
elsőnek a fészkére, s kijavítja, elkészíti, amikorra megérkezik a párja.
Mai kifejezésekkel kérdezve: Micsoda computerrel
rendelkezhetik mindenegyes élőlény, s mennyi programmal? Vajon ki készítette e
computereket, vajon ki írta a bonyolult programokat az ösztönös, gépies automatikus
cselekedet sorozathoz, s ki futtatja ezeket a programokat?
Az első olvasmány szavait ismételve: „alig sejtjük
azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal jövünk rá arra, ami a szemünk
e1őtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni?”
Azután meg, épp a legkézenfekvőbb, és legfontosabb kérdésekre a
természettudományok, természetüknél fogva, képtelenek válaszolni. Így nem
tudnak felelni erre: Miért van ez a vi1ág? Mit keresünk mi, emberek a létben?
Mi célja volt velünk annak, aki létrehozott? Mi tudna boldoggá tenni bennünket?
Ezeken a bölcselkedő elme is hiába gondolkozik. "Mert a romlandó test
teher a léleknek, s a földi sátor lenyomja a sokat tűnődő elmét."
Sok mindent kitaláltunk, ami kényelmesebbé teszi az életünket. De
kitaláltunk-e valamit is, ami valóban szebbé teszi az ember életét? Megfejtettük-e
a boldogság titkát? És a szenvedését, és az elmúlásét?
A legalapvetőbb emberi problémákra, amelyek túl
vannak a tudományok határain, csak az Isten adhat megoldást. Ő, aki kigondolta
és létrehozta e világot, s benne az embert. Aki hittel elfogadja Őt, az biztos
benne, hogy Istenünk valóban megadta az eligazítást... Biztos abban, hogy csak
a kinyilatkoztatás által "lettek egyenessé a földön levők útjai
Szent Lelke megtanít bennünket az igazi
bölcsességre, hogy honnét van és hová visz életünk. Hittel valljuk, Istentő1
jöttem. Örök tervébe én is beletartozom. Övé vagyok. Ha a világ el is akar rabolni engem, és ki szeretne
magának tulajdonítani, beleegyezésem nélkül nem teheti. Isten alkotása,
épülete, temploma vagyok. Nem akarok félre sikerült, vagy befejezetlen épület
lenni, hanem az Úr Isten remekműve! Ne feledjük az első olvasmányban hallott
szavakat: "Csak az Istentől kapott kinyilatkoztatás által lettek egyenessé
a földön levők útjai!"
A miénk is, csak az isteni kinyilatkoztatásra épü1ő
hívő élettel, a mai evangéliumban Krisztus által kért tettek teljesítésével,
lesz egyenessé, örök életre vezetővé!
Amen.
