Apostolok küldetése
Nem tudjuk pontosan, mennyi idő telhetett
el a tizenkét apostol kiválasztása és küldetésük között, amiről a mai nap
evangéliumában olvasunk, de az biztos, hogy Jézus már alkalmasnak tartja őket
arra a feladatra, hogy az ő nevében hirdessék Isten országának örömhírét. Az Úr
bizalmának jele, hogy a tanítás mellett a betegek gyógyítására is hatalmat
kapnak tőle. Egészen pontosan Jézus „erejét és hatalmát” kapják meg. Nem olyan
hatalomról van itt szó, amely alárendelt helyzetbe sorolja a másik személyt és
megszünteti a személyes döntését és felelősségét, hanem Jézus saját képességeit
ruházza át apostolaira, hogy művét folytassák, és annak ugyanolyan eredménye,
hatása legyen, mint az ő cselekedeteinek.
Lényeges, hogy a küldetést Krisztus adja
és nem a tanítványok magánkezdeményezéséről van szó. Az taníthat és gyógyíthat
Jézus nevében, aki erre a feladatra magától Jézustól kap küldetést, megbízást.
Az hirdetheti Isten országának örömhírét és az képes meggyógyítani a betegeket,
aki ezt nem a maga nevében, hanem Jézus nevében teszi, mégpedig úgy, hogy nem
eszközökben bízik, hanem egyedül az Úrtól kapott erőben.
Isten országa nem elméleti tanítás, hanem
az emberek számára üdvösséget és Isten kegyelmét elhozó valóság. Ezt hirdeti
meg és hozza el Jézus, s most ennek további növekedése érdekében kapnak
küldetést az apostolok.
Van-e bennünk apostoli lelkület és
buzgóság, hogy mi is Jézus munkatársai lehessünk?
