Kafarnaumi
százados
Jézus újabb csodás tettének helyszíne,
amiről a mai evangéliumban olvasunk, Kafarnaum városa.
Egy katonatiszt, egy százados kéri Jézus
segítségét beteg szolgája számára. A századosról nem tudunk meg sokat. Nem
zsidó származású, hanem pogány lehetett, ezért mondják a zsidó küldöttek róla,
hogy „kedveli népünket.” Nem is római katona, hiszen ebben az időben nem
állomásozott római katonaság Galileában. Vélhetően Heródes katonáinak, a
rendfenntartó erőknek lehetett egy vezetője.
A szolgáról és a betegségéről sem tudunk
meg semmit, csupán annyit, hogy komoly baja lehetett, mert már halálán volt. A
jelenet szereplőinek bemutatására tehát nem fordít figyelmet Lukács
evangélista, sem pedig a csoda, a gyógyulás módjának bemutatására, mert nem ez
a lényeges, és nem ez hordozza a történet mondanivalóját.
Az üzenetet két irányba kell keresnünk.
Egyrészt ott, hogy Jézus jócselekedetei
nem korlátozódnak a zsidóság, a választott nép tagjaira, hanem a pogányok
javára is megmutatja irgalmas szeretetét.
Másrészt az elbeszélés kifejezetten a
százados hitének bemutatására összpontosít. Önmagát méltatlannak tartja, hogy
Jézus elé járuljon, ezért először küldöttei által kér segítséget. Arra sem
tartja magát méltónak, hogy házába, egy pogány ember otthonába zsidó létére
belépjen Jézus, ezért másodszor is szolgákat küld hozzá. Az üzenet, amit a
szolgák átadnak kissé magyarázkodásnak tűnik, de valójában a százados
tiszteletének és hitének a kifejezése. Ezt a hitet jutalmazza meg Jézus azzal,
hogy a szolga meggyógyul.
HIS
