Nem hal meg örökre
Az
elmúlt napok evangéliumaiban több olyan vitabeszédet olvastunk, amelyek
felépítése azonos. A tanítás azzal kezdődik, hogy Jézus tesz egy kijelentést,
amely ellenkezést vált ki a zsidókból, legalábbis azokból, akik nem hisznek
benne. A tiltakozás aztán alkalmat ad Jézusnak, hogy részletesebben kifejtse
mondanivalóját.
A
mai részlet szintén ezt a felépítést követi. Jézus kijelenti: „Bizony, bizony,
mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” A hitetlenek
rögtön megütköznek szavain és tiltakozni kezdenek. Példáikat, Ábrahám, az atyák
vagy a próféták halálát a múltból veszik, mert a múltból vannak tapasztalataik.
Ezzel szemben Jézus nem a múltba tekint, hanem a jövő felé, az örök élet a
jövőben vár azokra, akik megtartják tanítását. A zsidók félreértésének másik
oka, hogy ők csupán a test halálára gondolnak, Jézus viszont a lélek
halhatatlanságára.
E
ponton érdemes tisztáznunk, hogy Jézus nem azt ígéri az ő tanítványainak,
követőinek, nekünk, hogy mentesít minket a földi haláltól. A halált egyetlen
ember sem kerülheti el. Aki megszületett erre a világra, annak élete egyszer
véget fog érni. Jézus azt ígéri, hogy a halál után lesz új élet, lesz
feltámadás. Aki a földön vele együtt vállalta a szenvedéseket, az vele együtt
fog majd részesülni a feltámadás dicsőségében. Aki a földön vele élt, az vele
élhet majd az örökkévalóságban is.
HIS
