2020. április 4., szombat

Virágvasárnap 2020


A,B,C ÉV VIRÁGVASÁRNAP: SZENTMISE

1: A szenvedô Messiást gyalázzák ellenségei, de Isten nem hagyja megszégyenülni. S: Krisztus engedelmességbôl emberré lett, vállalta a kereszthalált, ezért Istenfelmagasztalta Ôt. E: Passió: Jézus Krisztus kínszenvedésének története.

Elsô olvasmányhoz / Iz 50,4-7
Az elsô ének ,,Isten szolgájáról'' beszél, a meghívásáról (Iz 42; vízkereszt utáni vasárnap); a második ének (Iz 49,1-6) küldetése nehézségeit ábrázolja; a harmadik (a mai olvasmány) tökéletes tanítványnak és hű prófétának mutatja, ki nem fél ellentmondástól, üldöztetéstôl, amíg Istent maga mellett tudja (vö. szentlecke).

Válaszos zsoltár / Zsolt 22(21),8-9.17-18.19-20.23-24
Panasz és könyörgés

Szentleckéhez / Fil 2,6-11
Isten Fia szolgává lett, engedelmesen Atyja akarata szerint, de még evilág hatalmának is alávetette magát. Életének egész a kereszthalálig való átadásában mutatta ki nagyságát. Ezért fölmagasztalta Isten Kyrios-szá, hatalmak, idôk és világok fölött való Úrrá. (2,6-8: Kol 1,15-20; Jn 1,1-2; Mt 26,39-40; Róm 5,19 # 2,9-11: Róm 1,4; Iz 45,23)

Passióhoz (A év) / Mt 26,14-27,66 vagy Mt 27,11-54
A Jézus szenvedésérôl és föltámadásáról szóló beszámoló, kezdettôl fogva változatlan alakban, lényeges része az evangéliumoknak. Az evangélisták nagy egyezéssel, de itt-ott figyelmet keltô eltérésekkel hagyták ránk. Isteni méltósággal viseli Jézus a legmélyebb megaláztatást, melyben tragikusan összefog ellene emberi aljasság, gyűlölet és gôg, butaság és hitványság. Jézus a halálba megy, mert itt az Ô ,,ideje'', az ,,órája'' (26,18): nem Júdás adja Ôt át, hanem szeretô Atyja. Ô magát szolgáltatja ki: az utolsó vacsorán feláldozott Testét adja övéinek, mint az Élet Kenyerét, kiöntött Vérét, mint az Újszövetség jelét. A töprengô észnek mindez titok; ami csak ezután jön, az is, mind: Jézus utolsó kiáltásáig a kereszten és föltámadásáig: csak a félô-tisztelô hit láthat bele... (Mk 14,10-15,47; Lk 22,3-23,56; Jn 13,21-30; 1Kor 11,22-25; Jn 13,36-38; 18,1-19,42)