Kapisztrán
Szent János
A közép-olaszországi Capistrano község
szülötte (1386), ügyvéd és Perugia kormányzója, 30 éves korában megözvegyülve
belép a ferences rendbe.
Sziénai Sz Bernardinnak (ki a ,,Jézus''
név tiszteletének apostola) élethosszig jó barátja. Kapisztrán is lelkes terjesztôje
a Szent Név tiszteletének. (Talán ô tanítja meg népünket a szép, csak magyar
köszöntésre: Dicsértessék a Jézus Krisztus! [Laudetur Jesus Christus].)
Utóbb pápai követ Európa-szerte, így először
a huszita mozgalom visszatérítése során kerül kapcsolatba Magyarországgal. Ót
bízza meg a pápa a török világhódító áradat ellen való keresztes védelmi
hadjárat meghirdetésével (1453-tól). Ebben igazi támogatást csak a magyar néptől
és a szentéletű Hunyadi János török verő hőstől kapott. A két Jánost lelkes barátság
köti össze, hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy
nándorfehérvári (ma belgrádi) diadal (1456. július 21--22.). Emléke a déli
harangszó, Angelusz (Úrangyala) és Urunk Színeváltozása ünnepe is (lásd
augusztus 6.).
II. Mohamed Európa elleni nagy támadása
összeomlott, Magyarországról is jó 70 évig távolmaradt még a török. Mindkét hőst
a harcterek járványa vitte halálba még azon évben. Kapisztrán Szent János 1456.
október 23-án halt meg. Sírja az akkor magyar szerémi Újlakon (Ilok) volt. A
magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje.
