Advent 2. vasárnapja
Advent
második vasárnapjának üzenete így hangzik: Jön az Isten
országa!
Isten
országa megérkezett, amikor közöttünk járt az emberré lett Fiú Isten.
Megvalósul
Isten országa az Egyházban, ahol Isten szavát hirdetik és kiosztják szentségeit.
Isten országát készítjük elő lelkünkben a bűnbánat által
E szentmise kezdetén is, hogy a szentáldozáskor. az égi király bevonulhasson szívünkbe.
Kirié litánia
Urunk Jézus! Nyissuk ki a
szívünket. Uram irgalmazz!
Urunk Jézus! Tartsunk, bűnbánatot
Krisztus irgalmazz!
Urunk Jézus! Tisztalélekkel vonuljunk a szentáldozáshoz. Uram irgalmazz.
Evangélium után
"Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János
volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy
mindenki higgyen általa" (Jn 1, 6-7)..
Ő az Ószövetség utolsó nagy
prófétája. Kötőjel a múlt és a jelen között. Ilyen szempontból bátorítás
számunkra, akik a második és a harmadik évezred mezsgyéjén élünk.
Az ókorban írt evangéliumot kell élnünk és
hirdetnünk a harmadik évezred küszöbén.
Az egyháznak az a hivatása,
hogy ma is, mint mindig történelme folyamán alkalmazkodjék kora emberéhez. Szentírást
olvashasson. Törekedjünk arra, hogy mában élő, ma emberéhez szólni tudó
keresztények legyünk.
Keresztelő Szent János is „azért
jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról". Hogy Jézus Krisztus a
Világ Világossága. És azt is, hogy Keresztelő a "világosság tanúja."
A görög nyelvben, a tanút
"mártírosnak" mondják. Igazából, mai értelemben véve a szót, János
Jézus első mártírja is.
János evangéliuma igen
gyakran hangoztatja, hogy a világ elítéli Jézust. Értetlenül kérdezi: Kicsoda
ő? János pedig tanúságot tesz róla. Nekünk is fontos kötelességünk: tanúságot
tenni a Világ Világosságáról. De milyen a mi tanúságtételünk? Erőtlen és
gyenge. Alig észrevehető.
"A zsidók papokat és
levitákat küldtek Keresztelő Szent Jánoshoz Jeruzsálemből, s megkérdeztették:
"Ki vagy?". Ez a mondat el kell, hogy gondolkoztasson bennünket is.
János ugyanis úgy élt, hogy kortársai nemcsak felfigyeltek rá. A nép tódult
utána. Kihívás volt. Vajon ránk felfigyelnek-e kortársaink? Igyekezzünk úgy
élni, hogy felfigyeljenek ránk. Pozitív értelemben, s csodálkozva kérdezzék kik
ők? S miért ilyenek ők?
János személye mögött,
titokzatos módon, de mégis sokat sejtetően, ott rejtőzött a Jézusé is. Az embereket
nem annyira az érdekelte, hogy kicsoda János, hanem az, hogy kicsoda Jézus?
Ez velünk is így van. A gyakorló keresztényt
állandó figyelemmel kíséri a világ. De csak azért, mert rajtunk át, Jézusra
kíváncsiak az emberek. Ma a ki vagy Te? kérdésre, minden hívő Jánosként kell, hogy válaszolja: "Én
csak a pusztában kiáltó szó vagyok" Mi felkiáltójelek vagyunk a jánosi
mondat végén. Útkészítői Annak, aki „köztetek áll de, akit Ti nem ismertek.”
János itt olyasmit mond ki, amire nem, vagy csak nagyon ritkán
gondolunk. Kicsit erőltettetnek is érezzük, és átvitt értelemben érthetőnek.
Jézus már közöttünk van. mint Kánában is, a
fiatalok menyegzőjén. Ő a fiatalok öröme és szerelme. Ő a szegénység és éhínség
leküzdéséért folytatott mozgalom. Ő az igazságos bérezésért történő harc és
küzdelem. Ő az alacsony műveltségi szinten tartottak műveltségi szintjének
emeléséért küzdők nemes törekvése.. Ő az emberek egymás felé történő
közeledése. Ő az emberek békés egymás melletti, egymásért való élése. Ő az, aki
közénk jött, és közöttünk van, csak mi nem ismertük és nem ismerjük fel.
Vagy mégis? Komolyan
vesszük, amit mondott: Éhes voltam és ennem adtatok, börtönben voltam,
üldöztek, és ti kiszabadítottatok. Elismertétek emberi méltóságomat."
Amikor az emberiségnek ekkora igazságérzete van, akkor maga Krisztus beszél belőlük
és általuk, aki maga az igazság. Mi nem merjük így nézni a világot, s ezért nem
vesszük észre a különböző dolgokban köztünk lévő Krisztust.
Azután meg még nehezen is értjük,
mert olyan mentalításban élünk, amely még napjainkban is, naponta megalázza,
megtiporja jogaiban az embereket
Abban viszont nem
kételkedhetünk, amit az Írásban olvashatunk, hogy „Az, Akit ti nem ismertek, el
fog jönni."
Ennek ellenére, előbbieket figyelmen hagyva, sokszor
keressük, őt úgy, mint aki a boldogság vagy karrier, vagy hatalom, vagy
gazdagság. Nem találjuk, mert ezekben nincs ott a Krisztus. Ő a kicsinyek
életében van jelen.
Ott van Jézus, ahol engedik
megszületni a kicsinyeket. Ahol megvédik a szegényt, a jogfosztottat. Ahol nem
restellik kimondani az igazságot, akkor sem, ha abból a kimondójának csak
hátrány, esetenként elmarasztalás és üldözés származik.
Ott van Jézus a vértanú
lelkű Mindszenty Bíborostól kezdődően, napjaink szókimondó igehirdető
papjainkban. Ott, ahol ki merik mondani, hogy nem lehet az Egyházat a kiszorítani
a társadalmi életből, hisz az a feladata, hogy szelídítse és nemesítse.
Mindezt Azért tesszük, Akinek növekednie kell, Akinek a saruszíját sem
vagyunk méltók megoldani. Akinek eljövetelére készülünk, akinek köztönk
valójelenlétét hiteles és korszerű tanúságtételünkkel tudatosítjuk
Amen.
